Két tényezőtől függ az elsőfordulós győzelem: a részvételtől (érvényesség) és a megfelelő szavazatszámtól (eredményesség). Akkor válik képviselővé egy jelölt már április 11-én, ha választókerületében a szavazásra jogosultak legalább fele elmegy szavazni és ő megszerzi az összes leadott szavazat több mint felét – emlékeztet Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint a 2010-es választás „furcsa választás”, mert az első, illetve a második-harmadik helyért küzdő pártok között nagy különbség tátong, így a Fidesznek jó esélye van, hogy minden választókerületben az első helyen végezzen.
„A legutóbbi felmérések szerint az általános részvételi hajlandóság is növekedett, most tehát úgy tűnik, az érvényességi feltétel teljesülhet. Az igazi kérdés ezért az elsőfordulós győzelmekkel kapcsolatban az, hogy hány helyen szerezheti meg a Fidesz a leadott szavazatok 50 százalékát vagy többet” – fogalmazott a szakértő az fn.hu-nak. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: az európai parlamenti választások eredményeit átszámolva, ez a 176-ból 134 választókerületben sikerült a legnagyobb ellenzéki pártnak, de akkor az országgyűlési választások feltételeit alkalmazva, egyik választókerültben sem lett volna érvényes a szavazás. Ha áprilisban a baloldalnak sikerül a tavaly júniusban még a távolmaradást választó, kiábrándult híveit mozgósítania, vélhetően ennél kevesebb helyen születik majd elsőkörös győzelem.
Mráz Ágoston Sámuel kiemelte ugyanakkor, hogy a töredékszavazatok szempontjából az elsőfordulós és a másodikfordulós győzelem között nincsen különbség, a megválasztott képviselőre leadott elsőfordulós szavazatok ugyanis „mandátumot eredményeznek”, így azokat később nem lehet beszámítani mandátumszerzés céljából.
Eddig ritka volt az első fordulós győzelem
Az első 3 választáson csak elvétve fordult elő, hogy eldőlt a küzdelem már az első fordulóban. 2002-re alakult ki a két nagy blokk, ekkor 176-ból 45 egyéni győztest produkált az első forduló (25-20-arányban az akkori kormányváltó erők javára), 2006-ban pedig már 66-ot (38-28-arányban az akkori kormánypártok javára) – mondta lapunknak a Political Capital választási szakértője.
László Róbert szerint most minden eddiginél több helyen dőlhet el az egyéni mandátum sorsa már az első fordulóban, az igazi nóvum viszont az lesz, hogy ezek szinte biztosan mind fideszes győzelmek lesznek. „Csökkentheti viszont az eredményes kerületek számát az esetleges alacsony részvétel: hiába kap egy jelölt abszolút többséget, ha abban a kerületben nem ment el a választók több mint fele szavazni. Ebben az esetben mindenképp tartanak második fordulót” – tette hozzá a szakértő.
Első fordulóban nyerhet a Fidesz
Ha a Fidesz képes realizálni a közvélemény-kutatók által mért jelentős listás előnyét, azon kívül 100 fölötti egyéni mandátumot elhoz az első fordulóban, akkor már április 11-én megszerezheti a parlamenti többséget – a második forduló eredményeitől függetlenül. Kérdés, hogy jó-e ez a Fidesznek. Választói ugyanis elkényelmesedhetnek, és azokban a kerületekben, ahol lesz második forduló, sokan távol maradhatnak a szavazástól, kockára téve a párt kétharmados többségét – véli László Róbert.
Az fn.hu kérdésére, hogy a választókerületek aránytalansága mennyire befolyásolja az esélyeket, a Political Capital szakértője kiemelte: nem mindegy, hogy egy 27 ezres vagy egy 74 ezres választókerület után jár a veszteseknek töredékszavazat (ez a két szélsőérték a friss névjegyzéki adatok szerint, kerekítve). Magyarul, ha egy vesztes jelöltre szavazott mondjuk 20 százalék, az (60 százalékos részvétel mellett) 3240 töredékszavazatot jelent Veszprém megye 6. választókerületében, míg 8880 töredékszavazatot a szigetszentmiklósi körzetben – a többi kerület pedig ezen két érték között szóródik.