Vasárnap megérkezett a földrengés sújtotta Haitire a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja. Késmárky András, a csapat vezetője elmondta, hogy jelenleg Port-au-Prince-ben tartózkodnak, hétfőn este – magyar idő szerint éjszaka – áthelyezik a csapatot egy hegyre, ahol valószínűleg nem lesz térerő, és nem tudnak majd jelentkezni.
Az orvoscsoport vezetőjének korábbi elmondása szerint sátorkórház felállításával olyan helyen kívánnak segíteni a sérülteken, ahová eddig nem, vagy csak kis számban jutottak el a mentőcsapatok. Fontos küldetésüknek tekintik azt is, hogy részt vegyenek a járványok kitörésének megakadályozásában.
Lövések és könnygáz
Figyelmeztető lövésekkel és könnygázzal kellett megfékezniük az ENSZ-katonáknak szombaton egy segélyosztásnál összeverődött, több száz fős tömeget Port-au-Prince-ben.
A brazil kéksapkások egy régi katonai repülőtéren létesített segélyhelynél próbálták fenntartani a rendet. A tömeg előbb békésen állt sorban az élelmiszercsomagokért, szójababolajért és vízért, de később megrohanta a szállítmányt, és az ENSZ-katonáknak be kellett avatkozniuk. Csak fegyverhasználattal és könnygázzal sikerült megfékezniük a rendbontókat.
KÉPGALÉRIA!
Az ENSZ humanitárius akcióinak összehangolásáért felelős szervezet szóvivője, Elisabeth Byrs Genfben elmondta, hogy elszigetelt esetről van szó. Ritkán jeleztek hasonló incidenst a haiti humanitárius műveletek során. „Nem rendkívüli, hogy a lakosok kétségbeesése miatt történnek ilyen esetek, de az ENSZ haiti békefenntartó alakulata minden humanitárius akciót kézben tart” – jelentette ki a szóvivő.
Gazdasági totálkár?
Közben egyre több elemzés lát napvilágot a földrengés súlytotta karibi szigetország gazdasági állapotáról, a lehetséges kilátásokról.
A haiti kereskedelmi kamara elnöke, Reginald Boulos azt mondta, hogy az országban bekövetkezett anyagi veszteség elérheti az 1 milliárd dollárt (190 milliárd forint) – ez azonban nem tartalmazza azt, hogy milyen következményekkel jár az amúgy is törékeny haiti társadalomra az óriási emberveszteség. Daniel Dorsainvil volt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a The New York Times-nak, hogy a GDP 50 százalékát is elérheti a teljes anyagi veszteség.
Port-au-Pince nagy részének elpusztulása szinte megbénította a közigazgatási apparátust, a szolgáltatásokat és a kereskedelmet. Azzal, hogy a főváros nagy része romba dőlt, több nemzedék megtakarításai vesztek oda. Sok ember mindenét befektette az általa megvásárolt ingatlanba.
A haiti kereskedelmi kamara elnöke szerint katasztrófa az anyagi pusztításon túl a haiti vállalkozások pénzügyi alapjait is tönkretette. A haiti cégeknek alig 30 százaléka rendelkezett biztosítással, és a legtöbben jelentős bankhiteleket vettek fel, amelyet most nem képesek visszafizetni.