Gaudi-Nagy Tamás a bíróság döntését ismertetve elmondta: Budaházy Györgyöt – akit március 15-én vettek őrizetbe a rendőrök – jelentős értékre elkövetett rongálással és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletével gyanúsítja a rendőrség.
A bíróság azért adott helyt az ügyészség indítványának, mert úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélye. Az ügyvéd a kényszerintézkedés ellen fellebbezett, így az nem jogerős.
Fel akarta adni magát?
“Védencem azért nem állt a hatóságok rendelkezésére, mert az őszi zavargásokat követően olyan módon zajlottak a felelősségre vonási eljárások, amely alappal keltette benne azt a gyanút, hogy egy megtorló jellegű, nem tisztességes eljárás zajlik majd ellene, és a vele szembeni bűncselekmények gyanúja is folyamatosan változott” – jelentette ki.
Gaudi-Nagy Tamás közölte azt is: Budaházy György többször egyeztetett a Nemzeti Nyomozó Irodával, hogy önként feladja magát, és erre március 15. után sor került volna, amit – véleménye szerint – az is bizonyít, hogy már az erre vonatkozó “forgatókönyvet” is kidolgozták.
Horváczy Emese, az NNI szóvivője ezt megerősítette, mint mondta, valóban folyamatosan egyeztettek Budaházy ügyvédjével és családjával arról, hogy a férfi hol és mikor adja fel magát a rendőröknek. Hangsúlyozta: több olyan időpont is volt, amikor az ügyvéd azt mondta, a férfi bemegy és feladja magát, de ezt egyszer sem tette meg. A szóvivő cáfolta, hogy megegyeztek volna a március 15. utáni feladásban.
Beismerte a rongálást
A rendőrség pénteken beszámolt arról, hogy Budaházy elismerte az emlékmű megrongálásának tényét, de vitatta a kárérték nagyságát. Elismerte, hogy az internetes portálokon az ő felhívásai voltak olvashatóak, de tagadta, hogy azokkal a fennálló alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására hívott volna fel.
A szombati tárgyalás idejére a PKKB Tolnai Lajos utcai épületének védelmét a rendőrség megerősítette, mintegy három tucatnyi egyenruhás rendőr várakozott a bíróság parkolójában, illetve a főbejáratnál. Több rendőr Scorpio-géppisztollyal is fel volt szerelve. A bírósági tárgyalás ideje alatt csak családtagjai és újságírók vártak Budaházy Györgyre.
A magát bujkáló forradalmárnak nevező férfi nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, arcát összebilincselt kezével eltakarva, sietve távozott rendőri kíséret mellett a tárgyalóteremből, majd a szirénázó rendőrautókba ültették.
Budaházy krónikája
Budaházy György az Erzsébet híd 2002. júliusi lezárásakor vált ismertté, később számos tüntetést szervezett. A férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jelentős értékre elkövetett rongálással gyanúsítja, mert tavaly szeptember 18-án részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásában. Az NNI a különböző internetes portálokon Budaházy által megfogalmazott felhívások okán az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete miatt is kereste a férfit.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság azért adott ki elfogatóparancsot Budaházy ellen, mert 2002. július 4-én részt vett az Erzsébet híd elfoglalásában, ezért közérdekű üzem működésének megzavarása miatt 2004-ben vádat emeltek ellene, de a férfi nem jelent meg a tárgyalásokon. A bíróság az elfogatóparancsot szombati döntésében visszavonta – mondta az ügyvéd. A Fővárosi Bíróság szombati közleménye szerint ebben az ügyben hamarosan kitűzik a tárgyalást.
Budaházy Györgyöt március 15-én délután fogták el a Deák téren, és a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték kihallgatásra. Este több ezer ember gyűlt össze az épület közelében, hogy szabadon bocsátását követeljék. A demonstrációt követően a tüntetők többször is összecsaptak rendőrökkel, hét rendőr és egy civil megsérült, a rongálás miatt több milliós kár keletkezett.