Eltűnhet hazánkból a burgonya, viszont megjelenhetnek a pusztító tornádók

Tizenegy tudós ült össze, hogy tisztázza, milyen lépéseket kell tennünk azért, hogy megmentsük a civilizációnkat, és élhető jövőt teremtsünk az emberiségnek. Nyilatkozatukban tíz pontban foglalták össze a legfontosabb teendőket, amelyeket néhány napja ismertettek.

A klímatudomány 10 üzenete egy élhető jövőért című nyilatkozat létrehozóinak az volt a céljuk, hogy a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a környezeti problémákkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke szerint erre azért van nagy szükség, mert még a szakértőknek is eltér a véleményük bizonyos kérdésekben, ezért az emberek gyakran összezavarodhatnak a különböző üzenetektől. A most összeállított pontokban azonban a tudósok egyetértenek. Ezek a következők:

1. Szembe kell nézni a problémákkal!
2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak.
3. Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás-csökkentés most azonnal!
4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik.
5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell!
6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk.
7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!
8. Jóllétet a jólét helyett!
9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül.
10. A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást.

A szeptember 27-ei sajtótájékoztatón ezeken túl arról is beszéltek, mi vár a világra, amennyiben nem kezdjük el a cselekvést azonnal.

Hazánkra is bármikor lecsaphat egy pusztító tornádó

A pontok ismertetését Gelencsér András vegyészmérnök kezdte, aki szerint rendben van, ha a tudósok vitatkoznak egymással, ám a nyilvánosságnak egyértelmű üzenetek kellenek, hogy azokkal akár a politikát is el lehessen érni, és cselekvésre késztetni. Ehhez az első lépés, hogy szembenézzünk a valósággal, és belássuk: a klímaváltozás valóságos, és ez az emberiség felelőssége.

Nagy a baj, a Föld lázas. Ez nem a jövő többé, (…) az ezzel kapcsolatos problémák már itt vannak velünk

– fogalmazott. Gelencsér szerint gondot jelent, hogy még mindig nagy a társadalmakban a szkepticizmus. Nem feltétlenül a klímaváltozás létezését illetően, hanem sokkal inkább annak oka miatt. Tagadásban, illúziókban lubickolunk, hogy ne kelljen szembenéznünk a valósággal és annak nehézségeivel, pedig e nélkül nem lesz változás.

Ezután Bartholy Judit meteorológus kapott szót, aki szerint az idei nyár hőhullámai és árvizei tökéletesen bizonyítják, hogy már most a bőrünkön érezzük az éghajlatváltozást, annak következményei pedig egyre intenzívebbek lesznek. Kiemelte, hogy a hőhullámok gyakorisága a tízszeresére nőhet, ami hihetetlennek tűnhet, pedig, ha a 2005-ös és a 2024-es adatokat összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a Kárpát-medencében már most majdnem itt tartunk.

A klímaváltozás miatt Magyarországon egyre több az aszályos időszak, ami rettenetesen rossz hatással van a mezőgazdaságra, ráadásul sok káros rovar terjedését is elősegíti. Bizonyos növények emiatt egyre kevésbé teremnek majd meg a hazai földeken:

Nálunk emiatt a kukoricának vége, a burgonyának vége

– mondta a szakértő.

Még ezeknél súlyosabb következményeknek számítanak az éghajlatváltozás keltette szélsőséges időjárási jelenségek. Egyre nagyobb a viharok intenzitása, ezt a legjobban a 2021-es csehországi tornádó mutatja. A forgószél akkor településeket törölt el a föld színéről, olyan pusztítást vitt végbe, amely Közép-Európában példátlan mértékű. A meteorológus rámutatott, ha ez Csehországban megtörténhetett, akkor hazánkban is bármikor bekövetkezhet.

Európában és a fejlett világ nagy részén szerencsére egész jól fel vagyunk készülve az olyan természeti csapásokra, mint az idei áradások, ez azonban a szegényebb országokról már nem mondható el. Lakatos Mónika meteorológus szerint a nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben lévő államokban egy ilyen időjárási jelenség pusztító következményekkel járhat, például éhezést vagy tömeges kivándorlást is eredményezhet, ennek a jeleit pedig már most látjuk.

Így tehetünk egy szebb jövőért

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás komplex probléma, amelynek a kezeléséhez rendszerszintű megoldásokra van szükség. Ezek közé tartozik, hogy az államoknak azonnal csökkenteniük kell a kibocsátásukat, és el kell kezdeniük alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez – például az árvizekhez és az aszályhoz.

Emellett elengedhetetlen a természeti rendszerek, ökoszisztémák megóvása, hogy ezek működőképesek maradhassanak, és hatékonyan tudják megkötni a káros gázokat. Fontos lenne az is, hogy elérhetőbbé és olcsóbbá tegyük azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek kisebb terhet rónak a környezetre, a túlságosan kártékonyak esetében pedig a betiltást is fontolóra kell venni. Gazdaságunk működését alapjaiban kellene megreformálni, az ugyanis jelenleg a végtelen növekedésre épül, amely teljesen fenntarthatatlan, és nem tud mit kezdeni az olyan korlátokkal, mint a kibocsátásokat érintő határszabás.

A tudósok kiemelték, egyéni szinten a leggazdagabbak tehetnek a legtöbbet a környezetvédelemért, mivel az ő életmódjuk jár a legtöbb káros hatással. A statisztikák azt mutatják, hogy a társadalom legtehetősebb 10 százalékától származik a kibocsátások 50 százaléka, a legszegényebb 50 százalék pedig csupán az emissziók 10 százalékáért felel.

A legnagyobb felelősség tehát a politikusokat, az óriáscégeket és a leggazdagabbakat terheli, ám ez nem azt jelenti, hogy az átlagembernek nem kell tennie semmit.

Ürge-Vorsatz Diána szerint egy demokráciában rengeteg lehetőség van például a köztisztviselőkre is hatást gyakorolni, de nem szabad abba a hibába beleesni, hogy a politikusokra mutogatunk, mint felelősökre, ugyanis bizonyos szempontból mindannyian döntéshozók vagyunk, és fontos szerepet vállalhatunk a rendszerszintű átállásban. A szakértő úgy véli, a legtöbbünk a saját szakmáján belül is tehetne lépéseket e cél érdekében, és kellene is, hogy ezeket megtegye. Ha mindenki a saját szakmáján belül el tudna érni valamilyen változást, sokkal közelebb jutnánk a célhoz.

A nyilatkozat megalkotói:

• Bartholy Judit meteorológus, az ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora, a földrajztudományok kandidátusa;
• Felsmann Balázs közgazdász, a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettese, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MTA köztestületének tagja;
• Gelencsér András vegyészmérnök, a Pannon Egyetem rektora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja;
• Haszpra László meteorológus, az ELTE, a Pannon Egyetem, a MATE egyetemi tanára, az MTA doktora;
• Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense;
• Lakatos Mónika meteorológus, a HungaroMet éghajlati szakértője, az MTA köztestületének tagja;
• Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az ELTE habilitált egyetemi docense, az MTA doktora;
• Pintér László agrárökológus, a CEU professzora;
• Sulyok Katalin jogász, biológus, az ELTE tanársegéde;
• Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az ELTE egyetemi tanára, az MTA rendes tagja;
• valamint Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora, az IPCC alelnöke.