Egy friss tanulmányban két nagy, Afro-Arábiában felfedezett pteroszauruszt mutatnak be – írja az IFLScience. Az egyik egy, a tudomány számára teljesen új faj, az Inabtanin alarabia., a másik a már ismert Arambourgiania philadelphiae.
A fosszíliák szokatlan módon háromdimenziós állapotban maradtak fenn, ami nagyban segíti a megismerésüket. A gigantikus repülő hüllők mintegy 66–72 millió éve éltek.
Az új faj különlegessége, hogy ez az egyik legnagyobb pteroszaurusz, amelyet a térségben valaha felfedeztek. A példányok két különböző lelőhelyről kerültek elő, amelyek az Afrikát és az Arab-félszigetet magába foglaló ősi szárazföld, Afro-Arábia peremén feküdtek.
A korábban ismeretlen faj nevét a közelben található Tal Inab, valamint az arab tannin, azaz sárkány szó ihlette. Ezen mitológiai lény különböző nyelveken gyakran szerepel a pteroszauruszok nevében.
Dr. Kierstin Rosenbach, a Michigani Egyetem munkatársa szerint a csapatot igencsak meglepte, hogy három dimenzióban konzerválódott kövületeket találtak. „Mivel a pteroszaurusz-csontok üregesek, nagyon törékenyek, és inkább lapítottan, palacsintaszerűen találhatók meg, ha egyáltalán megmaradtak” – mondta a szakember.
A szakértők CT-vel elemezték a maradványokat, és kiderült, hogy az Inabtanin alarabia csontjai nagyon eltértek az Arambourgiania philadelphiae-étől. Előbbiek inkább a mai, csapdosva repülő madarakéra, utóbbiak pedig a keselyűkére emlékeztettek.
A friss eredmények azt jelzik, hogy a pteroszauruszok repülési stílusa a vártnál változatosabb volt. „A pteroszauruszok belső csontozatáról olyan kevés információ áll rendelkezésre, hogy nehéz bizonyossággal megmondani, melyik repülési stílus volt az első” – tette hozzá Rosenbach.
Más repülő gerincesek, így a madarak és denevérek vizsgálatából mindenesetre megállapítható, hogy a csapkodás messze a leggyakoribb repülési viselkedés, még a szárnyaló vagy sikló madaraknak is kell valamennyit csapkodniuk, hogy a magasba emelkedjenek.