Az aranyrögök keletkezésének módja régi rejtély volt a geológusok körében, egy új kutatásnak azonban sikerült a földrengések által generált szeizmikus erőkkel összekötni ezt a folyamatot, írja az Interesting Engineering.
Az eddig is tudva levő volt, hogy az aranyrögök gyakran képződnek olyan területeken, ahol kvarcokat is találni, mivel ezeknek van egy különleges tulajdonsága, az úgynevezett piezoelektromosság. Ez lényegében annyit tesz, hogy ha a kvarcot összenyomják, elektromos polarizáció lép fel, a mechanikai feszültségváltozás pedig elektromos feszültséget hoz létre. Ez a képesség pedig úgy néz ki, segíti az aranyrögök kialakulását.
A jelenséget Dr. Christopher Voisey és csapata a melbourne-i Monash Egyetemen úgy próbálta meg bemutatni, hogy kvarcmintákat merítettek oldott aranyat tartalmazó vízbe, majd a kvarcot olyan mechanikai feszültségeknek tették ki, amelyek utánozzák a földrengés során tapasztalt körülményeket.
Ezek az eredmények segítenek megmagyarázni a geológia régóta fennálló rejtélyét. Az aranyat hordozó folyadékok ugyanis általában csak kis mennyiségben tartalmaznak aranyat – körülbelül egy milliomodrészben. Ilyen alacsony koncentráció mellett pedig szinte lehetetlennek tűnt, hogy nagy aranyrögök keletkezzenek. A földrengések hatására fellépő elektromos mezők azonban úgy tűnik, nemcsak az aranyat vonják ki a folyadékból, hanem gyors felhalmozódást is okoznak a kvarcon.
A kutatók szerint lehetséges, hogy ez a felfedezés a jövőben megkönnyítse az aranyrögök felfedezését, és előállítását, a gyakorlati alkalmazások kifejlesztéséhez azonban jelezték, hogy még hosszú évekre és további kutatásokra lesz szükség.