Új arcát mutatja meg a majomhimlő

A majomhimlő legutóbb 2022-ben került a figyelem középpontjába, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a betegség miatt. A fertőzésért felelős vírus ezt megelőzően évtizedeken át okozott problémát Afrikában, a nyugati sajtó újabban főként azért figyelt fel a kórokozóra, mert mostanában Európában, Amerikában és Ázsiában is felbukkant.

A WHO 2022 után a közelmúltban, augusztus 14-én ismét globális egészségügyi vészhelyzetet rendelt el a majomhimlő kapcsán. Mit is jelent a gyakorlatban a döntés, mit tudunk a majomhimlőről, miként védekezhetünk ellene, illetve melyek a legfenyegetettebb területek? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.

Az összehangolt fellépést segítik

Mint a kutató kiemeli: a globális egészségügyi vészhelyzet hallatán nem kell pánikba esni, a WHO bejelentése valójában csak a koordinált nemzetközi összefogást segíti járványhelyzetben. Sokan most attól tartanak, hogy újabb pandémia és lezárási hullám következik, de erről szó sincs, a cél az összehangolt védekezés, a járvány korlátozása.

Az eredmények már láthatók is: gyógyszerraktárakból, államoktól és különféle szervezetektől érkeznek a felajánlások az afrikai országok felé, emellett mobillaborokat is mozgósítanak, és egyéb, az ottani járvány visszaszorítását támogató lépéseket tesznek.

Ahogy a Covid-19 esetében, úgy a fejlett országok a 2022-es majomhimlő-járvány közepette is felhalmozták a vakcinakészleteket, hiszen nem lehetett tudni, a kórokozó esetleg kitör-e az MSM (men who have sex with men) közösségből, és új helyeken jelenjen meg. Eközben a döntéshozók megfeledkeztek arról, hogy Afrikában még mindig tombol a járvány, a védekezésre viszont önerőből nem maradt ott kapacitás. A mostani felismerés lényege, hogy érdemes gyorsan felvenni a harcot a majomhimlővel az érintett területeken, mielőtt még nagyobb lenne a baj.

A jelenlegi és a 2022-es vészhelyzet között – amely egyébként még most is tart – lényeges hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni.

A legfontosabb párhuzam, hogy nem várt mintázatban, nem várt növekedést mutat a vírus. 2022-ben Afrikából kitörve több országban is megjelent, és az MSM közösségben megtalálta azt a közeget, amelyben jól tudott terjedni

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

Hozzáteszi: a 2022-es járvány jelenleg takaréklángon ég, mert a vakcináció és a fokozott figyelem vissza tudta szorítani, igaz, még mindig akadnak esetek. A mostani helyzet leginkább azért egyedi, mert a kórokozó újabb arcát ismerjük meg: Középkelet-Afrikában és Nyugat-Afrikában óriási terjedést mutat.

Kemenesi Gábor szerint jelen pillanatban technikailag valójában három járványról beszélhetünk. 2024-ben az afrikai járványügyi központ hirdetett elsőként vészhelyzetet a teljes kontinensre, a történelem során először – valószínűleg erre válaszul, a helyzetet elemezve lépett be a WHO is.

A vírus új arca

A három járvány három, genetikailag jól elkülöníthető vírusváltozatnak tudható be:

• az első honos régiója a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati része,
• a második Nyugat-Afrikára jellemző, ott gyakorlatilag állandóan jelen van, és ez felelős a 2022-es hullámért,
• a harmadik pedig az első egy újabb típusa, és most főként ez áll a globális egészségügyi vészhelyzet hátterében.

A kongói változat kapcsán a szakértő szerint „klasszikus” történetről van szó: a régiót magára hagyták, miközben több évtizednyi adat támasztja alá a helyi rágcsálók által embereknek átadott fertőzéseket. A gyors terjedést nagyban segítette a terület brutális népességrobbanása és a természetes erőforrások felélése.

„Nincs elegendő élelem, a bozóthús fogyasztása pedig teljesen általános. A legfőbb probléma a különféle erdei rágcsálók, az egérfélék és mókusfélék egyre gyakoribb elejtése, ezekről jelenleg úgy gondoljuk, hogy a vírus természetes gazdái, de egészen biztosan a hordozói. Egyre több a kontakt, ami a fertőzések számát is növeli” – állapítja meg Kemenesi Gábor.

A vizsgálatok az utóbbi időkben feltárták az egyes és a kettes genetikai vonal esetében is a kettéválást. A fentebb taglalt 1-es változat A verziója a rágcsálókkal való érintkezés útján terjed, a B verziója pedig 2023-ban kezdte megmutatni magát az ország keleti részében.

Ezen vírus abból a szempontból új, hogy nem rágcsálók révén, hanem például szexmunkások körében, heteroszexuális kapcsolatokon keresztül, zsúfolt menekülttáborban, közeli kontaktusokkal terjedt.

A szakemberek a genetikai mintázatot elemezve megállapították: az 1-es változat A és B vonala több száz évvel ezelőtt különülhetett el.

„A majomhimlő fő üzenete emiatt az, hogy a kórokozó verziói mindig is jelen voltak csendben, csak éppen most értük el azt a pontot, amikor nagyobb a népesség, több bozóthúst esznek, és az emberek mobilisabbak. Igen fontos faktor továbbá, hogy az 1970-es, 1980-as évek óta nincs feketehimlő-vakcináció, emiatt mind idősebb korosztályokat tud elérni a majomhimlő, amely egyre inkább betölti a fekete himlő helyét” – emeli ki Kemenesi Gábor.

A vakcina jelenti a megoldást

A 2022-es járványkor széles körben elterjedt az az elképzelés, hogy a majomhimlő a meleg közösségek betegsége. A kutató szerint ez a felfogás rendkívül károsnak és tévesnek tekinthető.

A vírusok nem így működnek, és mára a majomhimlő esetében is jobban megmutatta magát a kórokozó. Jelen van zsúfolt menekülttáborban, családi közegben, terjed a rágcsálóvadászat miatt, heteroszexuális kapcsolatokon keresztül, illetve egyéb módokon. A WHO nagyon helyesen cselekedett: minden erőt szükséges most bevetni, Afrikában takaréklángra kell tenni a vírust

– nyilatkozza.

A rágcsálók miatt nincs rá esély, hogy a kórokozót teljesen kiirtsuk, a visszaszorítás viszont megoldható a vakcinációval. A védőoltásokat a fekete himlő kapcsán már sikeresen vetették be, itt a vírus gyakorlatilag eltűnt a föld színéről, mára csak két laboratóriumban van jelen.

A WHO nemrégiben kiadott stratégiájában éppen a vakcináció bevezetésének, a terjedés megértésének, valamint az Afrikából kihurcolt esetek minél hamarabbi felismerésének fontosságán van a hangsúly. Kemenesi Gábor hozzáteszi: az Afrikán kívüli esetszám annál nagyobb lesz, minél súlyosabb a kontinensen a járvány.

A védekezés egyetlen megbízható módszere jelenleg a vakcina. Ugyan a 2022-es járvány kapcsán elkezdődtek a klinikai tesztek egy ígéretes antivirális hatóanyaggal, ám ez nem váltotta ki az embereknél a várt hatást, így egyelőre nincs gyógyszeres kezelés, csak szupportív terápia érhető el.

A fekete himlő esetében megtanult gyűrűvakcinációs protokoll jól működik, ehhez egy, eredetileg a fekete himlőre létrehozott védőoltást használnak. A majomhimlő elleni vakcinákat még nagyban fejlesztik, több már a klinikai stádiumban van, és előbb vagy utóbb, de elkészülnek.

Egyelőre a fekete himlő elleni védőoltás is bőven elég, ebből kellene megfelelő mennyiséget Afrikába juttatni, ott pedig minél szélesebb körben beadatni. Ha ez nem történik meg, a vírus idővel Afrikán kívüli országokban, megjósolhatatlan közösségekben is megtalálhatja az útját.

A szakember szerint összességében kijelenthető: a majomhimlő esetében nincs semmi meglepő. „Ugyanaz történik, amiről a szakértők ezerszer beszéltek már: korábban ismeretlen vírusok bukkannak elő, a régiek új tulajdonságaikat fedik fel, ennek oka pedig a túlságosan magas népességszám” – világít rá lapunknak.

Nem fogjuk elkapni a buszon

Ami az esetszámokat illeti: a 2022-ben megkezdődött járványban a világ 117 országában már közel 100 ezer, laboratóriumban igazolt esetet regisztráltak, ezek többségét Amerikában és Európában. Kemenesi Gábor szerint a korábbi trend folytatódhat, a járványos régiókba való utazások után, behurcolás révén juthat be a vírus más területekre. A szakértő hangsúlyozza:

jelenleg egyáltalán nem kell attól tartani, hogy valaki Magyarországon, a buszon utazva fertőződjön meg.

A mostani járvány kapcsán tüneteket teljesen felesleges keresni magunkon, hacsak nem jártunk járvány sújtotta afrikai régióban, ahol szoros kontakt révén esélyünk volt a megbetegedésre.

A járványügyi hatóságok és orvosok feladata a járványos térségekből lázasan hazatérők monitorozása, a behurcolt esetek korai felismerése. A kórokozó rendkívül közeli érintkezéssel terjed, de, úgy tűnik, nem csak szexuális kontaktussal, hanem számtalan, sok esetben még nem is ismert módon.

Ami a tüneteket illeti: a szakértők számára problémát okozhat, hogy a kezdeti jelek elég általánosak, először magas láz és nyirokcsomó-duzzanat alakul ki.

Fontos leszögezni: nem csupán majomhimlő létezik a világon, Európának is megvan a maga himlője, a tehénhimlő, amelyet szintén rágcsálók hordoznak, így akár macskától is el lehet kapni. Évente néhány tíz esetet dokumentáltak szerte a kontinensen

– mondja Kemenesi Gábor.

A himlővírusok esetében általánosságban kijelenthető: a tünetek nagyban függnek attól, hogy az ember hol érintkezik a kórokozóval. Ha például a szembe dörzsölődik, a fertőzés kötőhártya-gyulladással kezdődhet, majd ebből alakulhat ki rendkívül súlyos szembetegség.

A himlőfertőzések jellemző tünetei a már említett láz és nyirokcsomó-duzzanat mellett a kiütések megjelenése, a konkrét betegség megállapításánál ez a kulcs. Majomhimlőnél a kiütések egyre csúnyábbá, váladékozóbbá válnak, végül megszáradnak.

A probléma az, hogy az elváltozásokban milliárdszámra hemzsegnek a vírusok. Mire egy beteg testét beterítik a kiütések, feltételezhetően buszra már nem képes szállni a rosszullét miatt, ehelyett otthoni közegében fekszik, a vele érintkező felületekre pedig átterjedhetnek a kórokozók. Ha például a betegágyból származó ágyneműt nem megfelelően kezelik, máris újabb fertőzések léphetnek fel a beteg környezetében.

További kockázat az enyhe tünetekkel lezajló megbetegedés, amely egyébként 2022 óta nagyban segíti az MSM közösségben történő terjedést. Az ezzel kapcsolatos tudatosság most is nagyon fontos.