Nemcsak hatástalan, de veszélyes is a kémiai szúnyoggyérítés

A szúnyogok ellen szinte hatástalan, más rovarokat viszont nagy számban irt a deltamethrinnel zajló kémiai szúnyoggyérítés hazánkban – írja a Greendex. Egy idén júliusban végzett debreceni kutatás szerint elhullott szúnyogokat alig találtak, viszont legyek, fürkészdarazsak, pókok, fátyolkák, kabócafélék, poloskák, kis termetű cincérek, hangyák, ormányosbogarak, katicabogarak és egyéb rovarok nagy számban pusztultak.

A gyérítéssel kapcsolatos hivatalos tájékoztatás szerint a készítmény „a kijuttatott csekély mennyiségben – 0,6 liter/hektár – kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes”. Arról viszont nem írnak, melyek ezek az érzékenyebb rovarok. Márpedig a debreceni kutatás alapján az ökoszisztéma fontos fajairól van szó, miközben a módszer erősíti a szúnyogpopulációt, és így egyre ellenállóbb lesz az idegméreggel szemben.

A kutatás részeként a 2024 júliusában végzett légi, kémiai szúnyoggyérítés során fehér lepedőket terítettek ki Debrecen különböző pontjain a szakemberek, és megvizsgálták, hogy milyen rovarok pusztulnak el a gyérítés hatására. A négy területen lezajlott mérés során összesen 3 darab csípőszúnyogot találtak, az áldozatok nagyjából 99 százaléka pedig egyéb fajok közül került ki.

A kutatás alapján tehát egy elpusztult szúnyogra nagyjából száz másik elpusztult rovar jut.

A kísérlet során a lepedőre hullott rovarok az idegméreg által kiváltott jellegzetes remegést, koordinálatlan mozgást produkálták, és egy részük csak 2-3 napig tartó rángatózást követően pusztult el. A kutatásból kiderült, hogy az egész ökoszisztémát károsítja a kémiai gyérítés, és nemcsak a levegőben élő, hanem a vízi rovarokra is mérgező hatással van. Ez pedig azt jelenti, hogy épp a szúnyogok számára biztosít ragadozóktól mentesebb életteret, támogatva ezzel az állományuk gyors, ismételt regenerálódását, teszi hozzá a Telex.

Számos szakértő jelezte már az évek során, hogy az ilyen fajta gyérítés kontraproduktív: a gyors egymásutánban érkező szúnyoggenerációk alkalmazkodnak a méreghez, és képesek rezisztenssé válni. Így egy valós járványügyi vészhelyzetben lényegében fegyvertelenek maradnánk a betegségeket terjesztő vérszívókkal folytatott küzdelemben.

Márpedig ez nem a jövő problémája: a Virológiai Nemzeti Laboratórium Debrecenben és több nagyvárosban végzett felmérése rámutatott arra, hogy a potenciálisan vírushordozó fajunk, a dalos szúnyog populációi az országosan jellemző, rutinszerű szúnyoggyérítési gyakorlatnak köszönhetően jelentős arányban ellenállóvá váltak a kémiai szúnyogirtás során használt hatóanyaggal szemben.

Pedig lenne alternatíva

A szúnyoggyérítés terén olyan attitűd uralkodik, ami a légi idegméregszórás alkalmazásával egy múlt századból itt ragadt, természetpusztító megoldást erőltet, ami egyébként az Európai Unióban már nem engedélyezett, hangsúlyozza a Greendex. A lap szerint a kémiai szúnyogirtást csak nagyon ritkán, valós egészségügyi vészhelyzetben, precízen kivitelezve lehet(ne) alkalmazni, ha a megelőzés már kudarcot vallott.

A helyi szúnyogártalom nagyrészt az emberi figyelmetlenség hozadéka.

Hiszen a fedetlen esővizes hordók, az eltömődött ereszcsatornák, a cserépalátétekben és egyéb tárgyakon visszamaradt kis vízgyülemek termelik ki a kellemetlen rovarsereg javarészét. Így a lakosság tájékoztatása és ellátása biztonságosan alkalmazható BTI-alapú szúnyoglárvairtó tablettákkal fontos lépés lenne.

A BTI nevű, természetes baktériumon alapuló megoldás ugyanis nem okoz a kémiai szerhez fogható kiterjedt kárt az élővilágban, mert elsősorban a különböző szúnyogfajokat pusztítja el. Ráadásul már lárvakorban, így a szúnyogártalom megelőzése és a kémiai gyérítés elhagyása kéz a kézben járnak, hiszen ez a módszer az embereket a csípésektől, a beporzókat és egyéb rovarokat pedig a mérgezéstől óvja meg.

Minderre külföldön és Magyarországon is akadnak jól működő példák. Ilyen Törökbálint esete is, ahol már 4. éve nincs szükség kémiai szúnyogirtásra.

Itt felkészült szakemberek bevonásával sikerült egy olyan környezettudatos szúnyogmentesítési módszerre helyezni a hangsúlyt, amellyel közvetlenül a szúnyoglárvák kifejlődését akadályozzák meg. Tanulva tehát a működő hazai példákból és fokozatosan átállva a biológiai alapú szúnyoglárva-gyérítésre, kellő odafigyeléssel orvosolni lehetne a problémát a lap szerint. Így a városlakók és a helyi élővilág is mentesülhetne a kémiai szúnyogirtás rendkívül összetett ökológiai és egészségügyi hatásaitól, melyek sok tekintetben a mai napig feltáratlanok.

Kapcsolódó

Miért van ilyen sok szúnyog idén?

Szakértő magyarázta el nekünk, honnan jött a rengeteg vérszívó, illetve azt is elárulta, milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük, és melyik szúnyogriasztókra pénzkidobás költeni.