Amikor azt mondják, hogy egyszarvú, sokan egy fantáziabeli, kecses lófélére asszociálnak, márpedig a néhány tízezer évvel ezelőtt kipusztult Elasmotheriumnál kevés egyedre illik jobban ez a leírás. Az állatról sokáig úgy tartottak, hogy 100-200 ezer évvel ezelőtt halhatott ki, azonban egy 2016-ban megtalált lelet arról tanúskodik, hogy az emberekkel egy időben is élhettek a Földön, írja az IFLScience.
A késő pliocén korban, Közép-Ázsiában megjelent állat marmagassága nagyjából 2 méter volt, míg hossza 4,5–5,2 méter között mozgott. Egy méter hosszú koponyájukon mindössze egyetlen szarv kapott helyet, ennek mérete azonban óriási, 1,8-2 méteres is lehetett. Az Elasmotherium-fajok tömege pedig elérhette a 4,5 tonnát. A szarvaik nagy valószínűséggel keratinból álltak, amely megmagyarázná, miért nem maradt fenn sok lelet ezekből.
Az Elasmotherium-fajok a közép pleisztocénig lakták Kelet-Európát. A fajjal kapcsolatos ismereteinkhez nagyban hozzájárult egy 2016 márciusában, Kazahsztánban felfedezett koponya, amelynek korát radiokarbonos kormeghatározással mindössze 39 ezer évre datálták, ami igencsak meglepte akkoriban a kutatókat. Ez napjainkban a londoni Természettudományi Múzeumban található meg.
Ekkor vontak ki első alkalommal ősi rinocérosz DNS-t is, amelyből kiderült, hogy a rinocéroszok modern csoportjától mintegy 40 millió évvel ezelőtt vált el. A kutatók megvizsgálták az állatok fogait, és megállapították, hogy erős, száraz füvet legeltek. Az állatok kihalásában elsődleges szerepe lehetett a környezeti tényezőknek, de az emberi vadászatnak is szerepe lehetett az egyedszám csökkenésében.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
