Térdre kényszerítheti a klímaváltozás az amerikai nagyvárosokat

Helyi idő szerint július 8-án, a korai órákban érte el a Beryl trópusi ciklon Texast. A hurrikán ekkor már „csak” 1-es kategóriájú volt, de korábban az 5-ös erősséget is elérte. A Beryl történelmi vihar, az éves atlanti hurrikánszezonok alatt még sosem regisztráltak ennyire korai 5-ös kategóriájú trópusi ciklont – a jelenség hátteréről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az extrém időjárási jelenség a Karib-térségben korábban felfoghatatlan pusztítást okozott, Texasban pedig mintegy 3 millió otthont és üzletet érintő áramkimaradást és súlyos áradást idézett elő, a katasztrófában legalább tíz ember vesztette életét. Egyes településeken, így az Egyesült Államok negyedik legnépesebb városában, a 2,3 milliós Houstonban az energiahálózat helyreállítása a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, több százezer ügyfél továbbra sem fér hozzá a hálózathoz, ami az azóta kialakult hőségben különösen problémás – írja az AP.

Viharok után hőhullám

Az utóbbi időszakban a régiót több természeti csapás is érte, májusban például egy igen erős, nagy kiterjedésű és gyors mozgású szélvihar, egy úgynevezett derecho söpört végig Houstonon, szintén áramkimaradásokat okozva. Most a forróság jelent kihívást, a napi maximum rendre 32 Celsius-fok fölött van, az energiahiányban viszont sokan maradtak hűtés nélkül.

A Houston környéki kórházakban az elmúlt napokban megugrott a hőség és szén-monoxid-mérgezés miatt kezelt betegek száma.

A meleg komolyan megterheli a szervezetet, a hálózati energia hiányában pedig többen otthoni generátorral próbálnak áramhoz jutni, amelyeknek helytelen használata mérgezéssel járhat. Előfordul, hogy a berendezéseket nyitott ablak vagy szellőzőnyílás közelében működtetik, ilyenkor a színtelen, szagtalan mérgező gáz beszivároghat az otthonba.

A houstoni katasztrófavédelmi hivatal szerint több mint 320 ember került kórházba a hőség miatt, ami az ilyenkor szokásos szám mintegy háromszorosa. Dr. Ben Saldana, aki a houstoni Methodist kórházrendszer 18 sürgősségi osztályát felügyeli, a szakértő az AP-nek elmondta: a 2021-es februári nagy fagy okozta áramkimaradások óta nem kezeltek ennyi pácienst.

A houstoni katasztrófavédelem illetékesei további mintegy 120 szén-monoxid-mérgezésben szenvedő betegről számoltak be, hasonlóan magas érték a hosszú áramkimaradások kivételével ritkán fordul elő. Dr. David Persse houstoni főorvos szerint öt-tíz évvel ezelőtt a mérgezések messze nem okoztak akkora gondot, mint napjainkban.

A forróság főként az alapbetegséggel, például szív- és érrendszeri rendellenességgel küzdőkre jelent fenyegetést, de a tartós kitettség bárki számára egészségkárosító lehet. A meleg egyébként nagy páratartalommal is párosul most Texasban, ami kifejezetten veszélyes, hiszen ilyen időben az izzadással már nem képes hűteni magát az emberi szervezet.

Az egészségügyi rendszert tovább terhelik, hogy a beszámolók szerint a páciensek energia nélkül maradt családtagjai esetenként megpróbálnak letáborozni a kórházakban. A helyzet konfliktusokat szül a látogatók és a személyzet között.

Az ország nagy részén katasztrófa fenyeget

Áram hiányában számos épületben nem működnek a klímaberendezések, a meleg pedig sokak számára ellehetetleníti a hurrikán utáni otthoni kártalanítást. Városi és állami kezdeményezésre több helyen közösségi hűtőközpontokat állítottak fel, hogy enyhülést nyújtsanak a lakosságnak, az NFL-es Houston Texans stadionjában pedig átmeneti központot is létrehoztak azok számára, akiknek lakása, háza súlyosan károsodott a korábbi viharban.

A szélsőséges forróság egyébként nem pusztán Texast sanyargatja, a hőkupola az Egyesült Államok középnyugati és keleti részére is ráborult – hasonló, nagy kiterjedésű időjárási jelenség figyelhető meg most hazánkban is. A magas páratartalommal érkező hőhullám amerikaiak millióit érinti, Kansastől Texason át New Yorkig és Dél-Karolináig hőségriadó van érvényben – számol be a The Guardian.

Több keleti parti nagyvárosban, így New Yorkban és Philadelphiában levegőminőségi riasztást is kiadtak, ilyenkor a légzőszervi betegségekben, például asztmában szenvedők számára veszélyesek a kültéri körülmények. Az enyhülés csak július második felére várható.

Oregon és Idaho egyes részein eközben nem a nedvesség és a meleg, hanem a szárazság, a szél és a forróság kombinációja teremt katasztrófával fenyegető helyzetet: tűzvédelem szempontjából kritikus a helyzet. Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) arra is figyelmeztetett, hogy a Közép-Nyugat egyes részein, így Illinois-ban és Minneapolisban villámárvizek és tornádók várhatóak.

A nyár kifejezetten forrón kezdődött az országban, több államban jelentettek már forrósághoz köthető haláleseteket. Mivel a globális felmelegedés hosszabb és erősebb hőhullámokat okoz, a hasonló helyzetek egyre gyakoribbá válnak. Egy, a World Weather Attribution tudományos kollaboráció keretében végzett vizsgálat alapján az ember okozta klímaváltozás miatt napjainkban 35-ször gyakoribbak a halálos hőhullámok a nyár kezdetén, május és június között Mexikó, Közép-Amerika, valamint az Egyesült Államok déli területein.

Nem állnak készen a klímaváltozásra

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Houston és más amerikai városok nem állnak készen az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásaira, például a viharveszélyre. A klimatikus átalakulás miatt az óceán felszíne egyre melegebbé válik, ami energiával táplálja a trópusi ciklonokat, így a térségben a hurrikánok nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is válnak.

Houston térségének az elmúlt két évtizedben több nagy viharral, illetve az azokat követő áramkimaradásokkal kellett megküzdenie.

Sok szakértő azt kifogásolja, hogy a régióban egyelőre nem a megelőzésre, hanem az utólagos kártalanításra fókuszálnak, ez pedig nagyfokú rugalmatlansággal és kiszolgáltatottsággal jár.

Texas elektromos infrastruktúrája jelenleg egyszerűen nem tud lépést tartani az erős szelekkel.

A 2008-as Ike hurrikán és a 2017-es Harvey hurrikán után ugyan a városban kivágtak potenciálisan veszélyes fákat, fokozták az árterek védelmét, illetve több villanyvezetéket föld alá temettek, a jelek alapján ezek az intézkedések sem voltak elegendőek. Az energiabiztonság javítása érdekében emellett új, földgázzal működő, a globális felmelegedést egyébként ugyancsak fokozó erőműveket építenek.

Utóbbi döntés hátterében a már említett, 2021-es téli áramszünet állt, ekkor több mint 200 ember halt meg, és milliók éltek napokig villamos energia nélkül. A texasi republikánusok a leállásért a szélturbinákat és napelemeket okolták, valójában azonban elsősorban főként épp a földgázerőművek téliesítésének elmulasztása volt a felelős.

Doug Lewin, a Stoic Energy tanácsadó cég alapítója szerint a földgáz alapú áramtermelés amúgy sem segítene az olyan veszélyes helyzetekben, mint amilyeneket a hurrikánok idéznek elő. „A probléma az, hogy az átviteli vezetékek nem tudják továbbítani ezt az energiát” – nyilatkozta a CNN-nek.

A mostani áramszünetek hátterében nem a termelői akadozás, hanem a hálózati infrastruktúra károsodása, a vezetékek leszakadása áll. Michael Webber, az Austini Texasi Egyetem munkatársa szerint a döntéshozóknak a vezetékekre, oszlopokra, a hálózat megerősítésére kellene összpontosítaniuk a földgáz támogatása helyett.

Több milliárd dollárnyi beruházás kellene

Egy idén áprilisban publikált jelentésben a houstoni közműszolgáltató, a Centerpoint Energy úgy becsülte, hogy a rendszert nagyjából 2 milliárd dollárból lehetne felkészíteni a súlyosbodó időjárási szélsőségekre. A vállalatnak 2019 és 2023 között 15 extrém eseményt – szélsőséges szelet, csapadékot vagy hőmérsékleti értékeket – követően kellett dolgoznia az ellátás helyreállításán.

Joshua Rhodes, az Austini Texasi Egyetem kutatója a CNN-nek kiemelte: az állam elektromos infrastruktúrájának nagy része az 1970-es és 1980-as években épült, ekkoriban jóval kevésbé volt szélsőséges az időjárás, mint manapság. Az oszlopok nagy része ráadásul fából készült, amely nem túl ellenálló.

A szolgáltatók egyes helyeken elkezdték bevezetni az üvegszálas anyagokat, a Centerpoint több ponton intelligens hálózatirányítási rendszereket épített ki, máshol pedig a vezetékek szélesebb körű földbe telepítését fontolgatják, ám az ilyen beruházások rendkívül költségesek.

Igaz, hosszú távon az állandó helyreállítások sokkal gazdaságtalanabbak lesznek.

Egyes szakértők a politikai akarat hiányában látják a fő problémát: noha a Texasban működő közműszolgáltatóknak kötelező időjárás-ellenállósági terveket bemutatniuk, az állam nem sok forrást ad a fejlesztésekre és javításokra. Alison Silverstein független energetikai tanácsadó szerint a texasi politikai vezetés eleve nem ismeri el az éghajlatváltozás tényét, emiatt a közműszolgáltatók beszélhetnek ugyan szélsőséges időjárásról, ám azt hiába állítják, hogy a klimatikus átalakulás ront a helyzeten, és felkészülést igényel.

Mint Lewin kiemelte, az egyik megoldást a napenergiával és földgázzal egyaránt működtetett mikrohálózatok jelenthetik, ezek nagyobb események, például hurrikán idején felhasználhatóak többek között az idősotthonok és kórházak ellátására. Noha a gázerőművek fejlesztését előíró törvényjavaslatban több mint 1 milliárd dollár támogatást írtak elő a mikrohálózatok számára, erre a pénzre egyelőre nem lehet pályázni.

Felkészülni, de mire?

Az elektromos hálózat mellett az egyéb infrastruktúrákat, otthonokat és más épületeket is fel kellene készíteni a változó körülményekre. A szakemberek Houston esetében gyakran kritizálják, hogy továbbra is zajlanak beruházások az áradások által leginkább fenyegetett területeken, például a partokon. A lakosságra egyre nagyobb teher hárul, ha szeretnének viharkárra vonatkozó biztosítást kötni ingatlanjaikra.

Michelle Meyer, a Texas A&M University munkatársa az AP-nek elmondta: a tengerparti városok általánosságban nincsenek felkészülve a változásokra. A kutató úgy látja, a megelőző intézkedéseknek olyan szintre kellene fejlődniük, hogy egy 1-es kategóriájú hurrikán – mint amilyen a Beryl is volt Texast elérve – ne jelentsen komolyabb gondot.

Egyes településeken ugyan törekednek az ellenállóság fokozására, de az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, folyamatosan újabb kockázatok lépnek fel. Shane Hubbard, a Wisconsini Egyetem kutatója szerint bár a tudósok a számítógépes eszközöknek köszönhetően minden korábbinál jobb döntéseket hozhatnak az evakuálásokról, a szükséges fejlesztésekről és egyéb intézkedésekről, a világ összes számítógépes kapacitása sem képes felvenni a küzdelmet az éghajlatváltozás kiszámíthatatlanságával.

Az óceánok felmelegedése olyan gyorsan erősödő időjárási eseményeket idéz elő, amelyek ellentmondanak a meglévő modelleknek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Texasban, az Egyesült Államok olajfinomító központjában sok politikus továbbra is szkeptikus a klimatikus átalakulással kapcsolatban.

Kapcsolódó

Figyelmeztető jel az emberiségnek az, ami most Indiában történik

India egyes területein napok óta 40 Celsius-fok feletti értékeket mérnek, a forróság egészségügyi krízist okoz.