Ősvilági Pompejire bukkantak

Az ősi ízeltlábúak maradványait egy vulkánkitörés konzerválta.

Egy új tanulmányban tökéletes állapotú, 509 millió éves trilobitakövületeket mutatnak be – írja az ABC. Az őslények maradványait egy, a mai Marokkó területén található vulkánkitörés hamuja konzerválta, hasonló módon, ahogy a Vezúv anyaga Pompejit.

A lelőhely lehetővé teszi a kutatóknak, hogy minden korábbinál részletesebben ismerjék meg a trilobitákat és lágyszöveti részeiket. „Amikor paleontológusnak vagy geológusnak képzik ki az embert, azt mondják, hogy a fosszíliák csak üledékes kőzetekben fordulnak elő, vulkanikus kőzetekben soha nem találhatók meg” – mondta John Paterson, a New England-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

A felfedezés ellentétes ezzel, a szakértőknek sikerült egy új típusú kőzetet azonosítaniuk, amelyben kivételesen megőrződött kövületek kereshetőek.

A csoporttól korábbi ismereteink szerint csak olyan fosszíliák maradtak fenn, amelyek kemény testrészeket, például külső vázat őriznek. A marokkói lelőhelyen viszont lágy szövetek kövületeit is megtalálták, az egyik példánynál még a teljes emésztőrendszer is konzerválódott.

Az ősvilági Pompeji kivételes lehetőséget termet ezen ízeltlábúak vizsgálatára. Paterson szerint a vulkánkitörés gyorsan betemethette az állatokat, amelyek a partvonalhoz közeli sekély vizekben éltek, a hamu aztán hamar bebetonozta őket. A finom szemcséjű hamu jól megőrizte a finom anatómiai jellemzőket.

A leleteknek köszönhetően máris új felfedezések születtek a trilobiták anatómiájával kapcsolatban, fejükön például felfedeztek egy húsos ajkat. E mögött furcsa, a rágáshoz kapcsolódó szerveket észleltek.

Paterson elképzelhetőnek tartja, hogy nagyobb állatok, például dinoszauruszok is konzerválódtak hasonló módon.