Az óriásfogú cápa, más nevén az Otodus megalodon minden idők legnagyobb cápafaja volt. A ragadozó 4-20 millió évvel ezelőtt uralta a világ óceánjait.
Ahogy szinte minden cápa, úgy ez a faj is folyamatosan hullatta állandóan cserélődő fogait – valójában fogain kívül csupán néhány csigolyája alapján ismerik a szakértők. A hátramaradt, megkövesedett fogak partra sodródva, bálnacsontokba ékelődve, esetleg utóbb felszínre bukkant területeken szoktak előkerülni.
Egészen mostanáig egyetlen leletet sem fedeztek fel nagyjából eredeti kontextusában, ugyanazon a helyen, ahol évmilliókkal ezelőtt lehullott. Egy friss tanulmányban a kutatók egy ilyen fosszília megtalálásáról számolnak be – írja a ScienceAlert.
Nicolas Straube, a Bergeni Egyetem munkatársa és kollégái egy távirányítású tengeralattjáróval végeztek geológiai és biológiai vizsgálatokat, a homokból kiemelkedő leletet a gép felvételeinek elemzése közben észlelték. A fog úgy nézett ki, mintha csak pillanatokkal korábban került volna oda.
A fosszíliát felszínre hozták, a szárazföldön megvizsgálva pedig felfedezték, hogy a hegye letört, ám a szélei még mindig meglehetősen élesek. A kutatók szerint a lelet legalább 3,6 millió éves lehet.
A fog egy óceáni sivatag határán, Hawaiitól délnyugatra, egy felszín alatti hegygerincen került elő. „A tengerfenéknek vannak olyan területei, különösen a szárazföldtől távol eső mélytengeri medencék, ahol hosszú időn keresztül alig vagy egyáltalán nem rakódik le üledék” – mondta Tyler Greenfield, a Wyomingi Egyetem paleontológusa. A szakértő szerint is előfordulhat, hogy a fogak kimosódnak, és átkerülnek fiatalabb üledékekbe, de ebben az esetben valószínűleg nem ez történt.
A kövület egyébként a maga nemében nem túl nagy, 63-68 milliméteres, megtalálása viszont így is hozzájárul a megalodon alaposabb megismeréséhez. A kutatók egyébként a korábbi mélytengeri expedíciók feljegyzéseit áttekintve számos más, a fajtól származó fogat azonosítottak, amelyeket 350 és 5570 méter közötti mélységből emeltek ki. Állításuk szerint azonban a mostani az első, amelyet végső nyughelyén dokumentáltak, ahogyan megtalálták.