Hamis pénzzel akarták megbosszulni Trianont

A pénzhamisítás, mint adott ország elleni támadás a modern kor hajnalán a titkosszolgálatok kedvelt fegyverévé vált, amit a versailles-i békerendszer által gyökeresen átformált Európában tömegesen vetettek be. Csak a példa kedvéért: a francia hatóságok a megszállt Ruhr-vidéken hamis német márka forgalomba bocsátásával igyekeztek zűrzavart kelteni, amit aztán Berlin a frank hamisításával torolt meg – írja a Rubicon.hu.

Bosszú trianonért

Természetesen Magyarország sem maradt ki, és jelen tudásunk szerint a nemzetközi botrányt kavaró frankhamisítási ügy szereplői a legfelső politikai körökkel is kapcsolatban álltak. A szervezkedés feje Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter volt, a későbbi vádlottak pedig fő motivációként arra hivatkoztak, hogy

így akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békediktátumért.

A csoport az Állami Térképészeti Intézet budapesti, Retek utcai épületében dolgozott, valószínűsíthető, hogy gróf Teleki Pál korábbi miniszterelnök aktív szerepet vállalt a hamisítást végrehajtó gárda megszervezésében, sőt, a csalásban több állami szerv – például a szükséges nyomdagépeket megrendelő Pénzügyminisztérium – is részt vett.

Azonnal lebuktak

Több mint egy évig folyt a munka, de az elkészült ezerfrankosok nem sikerültek túl jól, a szakértői vizsgálat a 30 ezer legyártott bankóból mindössze 4400 darabot talált elfogadhatónak, de ezek minőségét sem vélte elég jónak ahhoz, hogy egy szakértőt megtévesszenek. Jó darabig gyűrték, taposták a bankjegyeket, hogy használtnak tűnjenek.

Jankovich Arisztid vezérkari ezredes 1925 decemberében indult Nyugat-Európába, hogy két bőröndnyi hamis ezerfrankost átadjon két megbízottnak, de Hágában lebukott. Bement egy pénzváltóba, és feltehetően tévedésből egy hamis bankót adott át az alkalmazottnak, aki persze nyomban leleplezte a csalást. Jankovich erre nagyon szerencsétlenül reagált, előbb diplomáciai státusára hivatkozott, majd megpróbálta elrejteni a nála maradt hamis bankjegyeket.

Az ezredest december 14-én tartóztatták le, és hamar felgöngyölítették a szálakat, gyanúba keveredett Kánya Kálmán berlini követ, és világossá vált a magyar kormány bűnrészessége is. A Kúria végül 1926-ban hirdetett ítéletet, a nemzetközi háttéralkuknak köszönhetően csak Windischgrätz Lajos herceget és – a Hágában lebuktatott Jankovich ezredes számára futárigazolványt kiállító – Nádosy Imre országos főkapitányt ítélték el. Négy, illetve három és fél évnyi fegyházbüntetést szabott ki rájuk.

A magyar közvélemény pozitívan ítélte meg a hamisítók tettét, akik 1928-ban kormányzói kegyelemmel szabadultak. A nyugat-európai kabarékban azonban még sokáig élcelődtek azon a magyaron, aki tévedésből jó pénzzel fizetett.