A jelenkorban a legtöbben a klímaváltozást, atomháborút vagy éppen a mesterséges intelligencia hatalomátvételét neveznék meg, mint a világvége lehetséges kiváltó okait. Az apokalipszisről fantáziálna azonban nem modern találmány: a vikingek a Ragnarök eljövetelében hittek és az ókori görögöknek is voltak ezzel kapcsolatos elképzeléseik – derül ki az IFLScience cikkéből.
Számos görög filozófus úgy tartotta, a világot a pusztulás és az újjáépülés folyamatos ciklusa jellemzi ezt nevezik ekpürózisnak, vagyis világégésnek. Platón leírása szerint az ekpürózis 36 000 évente következik be, ekkor a teljes kozmosz elpusztul, mielőtt a körforgás előről kezdődne.
Munkák és napok című költeményében az emberiség történelmét öt korszakra osztotta:
- Aranykor: az emberek az istenekhez hasonlóan gondtalanul, szenvedés és mindennapi munka nélkül éltek; békésen, öregedés nélkül haltak meg.
- Ezüstkor: a világot az aranykorinál sokkal alantasabb emberek népesítették be.
- Rézkor: hatalmas fizikai erővel rendelkező és rendkívül gonosz emberek ideje, akik állandó háborúskodásban önmagukat pusztították el.
- Hősök kora: nemes emberek és félistenek kora, akik szintén háborúkban pusztították el magukat; ezek egyike a trójai háború
- Vaskor: Hésziodosz és a hétköznapi emberek kora, nem kínál mást, mint szenvedést, igazságtalanságot, a jóindulat általános hiányát, öregedést és halált.
A költő leírása szerint a vaskori embereket romlottságuk miatt Zeusz végleg el fogja törölni a Föld színéről, ezzel bekövetkezik a világvége.