Japán szakértők egy csoportja egy horrorisztikus, 300 éves „sellő” múmiáját vizsgálta meg – írja a Live Science. A maradványnak évszázadok óta át gyógyító hatásokat tulajdonítottak.
A készítők díszítésként még emberi hajat és körmöt is felhasználhattak.
A 30,5 centiméteres múmiát Kinosita Hirosi, az Okajamai Folklór Társaság tagja fedezte fel Aszakucsi egyik templomában tárolt ládában. A szakértő egy mitikus teremtményekről szóló enciklopédiában lett figyelmes a sellőre. A dobozban felfedezett jegyzet alapján a lényt egy halász fogta ki valamikor 1736 és 1741 között, a maradványt utóbb egy gazdag családnak adta el.
Miután Kinosita elérte a templomnál, hogy engedélyezzék a múmia vizsgálatát, Kato Takafumi, a Kurasiki Tudományos és Művészeti Egyetem paleontológusa társaival elkezdte elemezni a sellőt. A csapat DNS-mintákat gyűjtött be, valamint CT vizsgálatot is folytatott. A kutatók idén fogják bemutatni eredményeiket.
A múmia Japán két mitikus lényére hasonlít: az amabiere, illetve a ningjóra. Előbbi egy három farokúszós, csőrös sellő, utóbbi pedig egy halszerű, emberfejű jókai, azaz természetfeletti teremtmény. Az ilyen lényekhez gyakran társítottak gyógyító tulajdonságokat. A legenda szerint egy lány, Jao Bikuni például véletlenül evett egy ningjo húsából, és 800 évig élt.
Kuida Kozen, a múmiát őrző templom vezetője szerint reménykedtek benne, hogy a sellő enyhíteni fogja a koronavírus-járványt. A maradványt egy ideig kiállították a szentély látogatóinak, de az utóbbi 40 évet elzárva töltötte. Hasonló múmiákat Japán két másik templomában is találni.
Az efféle tetemeket valószínűleg helyiek készítették, hogy eladják a nyugatiaknak. Az egyik legismertebb példa az úgynevezett fidzsi sellő, amelyet az 1810-es években Japánban vettek meg holland utazók. A múmia Phineas Barnum bizarr gyűjteményébe került, a 19. század közepén pedig valószínűleg megsemmisült. A 91 centiméter hosszú sellő egy orangután és egy lazac testének felhasználásával jöhetett létre.
Kiemelt képünk illusztráció.