Hiába születnek a SARS-CoV2-vel kapcsolatban rohamtempóban a válaszok, még mindig rengeteg a kérdés, amin a kutatóknak dolgozniuk kell. Főleg a laikus számára releváns és értelmezhető információk azok, amelyek csak összetett vizsgálatok eredményeként szűrhetők le. Például az, hogy ki mennyire védett a SARS-CoV-2 fertőzés után, illetve mitől lesz valaki tünetmentes vírusokkal a szervezetében? Ezekre próbálnak választ adni víruskutató szakemberek a Virológia Pécs Facebook-oldalon megjelent legújabb bejegyzésben.
Sejtek, fehérjék és védettség
Az emberi immunrendszer rendkívül összetett, amelyben változatos sejtek (B-sejtek, T-sejtek) és számos fehérje (gyulladási faktorok) van jelen, és alapvető feladatként például a betolakodó vírusok elleni küzdelmet vezénylik.
A járvány során, gyakorlati szempontból főként az antitest (vércseppes) gyorstesztek esetében hallhattunk az immunválasz valamilyen szintű méréséről. Ennél jóval kifinomultabb laboratóriumi módszerekkel részleteiben vizsgálható az immunitás jellege és mértéke. A B-sejteknek nevezett immunsejtek termelik a vérben keringő és a vírust megkötő antitesteket, illetve jegyzik meg ezek gyártási sémáját a későbbi elhárításhoz. A T-sejtek kissé más munkát végeznek, ők a fertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, illetve segítik a B-sejtek munkáját.
Arról is sokat hallottunk, hogy a betegség súlyosságával összefügg, hogy mennyi antitest és mennyi antitesttermelő B-sejt áll rendelkezésre a fertőzés után. A „mennyire vagyunk védettek” kérdést legtöbbször ezzel magyarázhattuk.
Kiegyensúlyozott válasz
Érdekes módon egy friss tanulmány szerint a T-sejtekkel összefüggő immunitás nagyon hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A jellege azonban eltérő volt és ez talán bizonyos fokig magyarázhatja, hogy valaki miért képes tünetmentes fertőzéssel megúszni. Az ő esetükben ugyanis jókor és jó mennyiségben termelődtek gyulladási szabályozó fehérjék (úgynevezett IFN-γ és IL-2) amellyel
Jó eséllyel ez egy fontos tényező. Az eredményeket közlő tanulmány az első ilyen jellegű, komplex immunológiai palettát mérő vizsgálat, melyben tünetmenteseket és tüneteseket egyaránt vizsgáltak. A fontosabb megállapításokat így foglalták össze:
- Tünetmentesekben a sejtes immunitás hatékonyabban vezényli a fertőzés korai stádiumának elhárítását.
- A sejtes immunitás jól működik tünetes és tünetmentes fertőzést követően is, habár az első fertőzés vezénylésénél van különbség (lásd előző pont).
- A sejtes immunitás többféle vírusfehérjére (a vírus „alkatrészei”) is jól reagált, összetett és jól mérhető választ produkált a vírusra tünetes és tünetmentes fertőzés esetén is.
- Időben nem csökkent az itt ismertetett immunitás mértéke egyik csoportban sem.
Újrafertőződés
A poszt végén a Pécsi Tudományegyetem virológusai röviden saját gondolataikat is megosztják. E szerint az újrafertőződésről keveset hallunk, az a néhány eset melyet leírt a tudomány talán azon ritka kivételeket képviseli, ahol tünetek jelentkeznek a második alkalommal, így észrevehető. Az immunitásról alkotott kép egyre tisztább, valószínűsíthető – bár nem tudjuk biztosan –, hogy az újrafertőződés, amennyiben a sejtes immunitásban valóban ennyire bízhatunk jóval enyhébb, akár tünetmentes is lehet.
Azt persze továbbra sem tudjuk, hogy ezek az emberek (újrafertőzöttek) mennyire lesznek képesek terjeszteni a vírust, így a járvány hosszú távon milyen képet fest majd.