Az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csapata az elmúlt 15 év egyik legnagyobb ózonlyukát észlelte az Antarktisz felett – írja az MTI. A szakemberek szerint egy erős, stabil és hideg sarkvidéki örvény felelős a jelentős mértékű tágulásért.
Vincent-Henri Peuch, a CAMS vezetője szerint az UV-sugaraktól védő pajzson megfigyelt mostani rés az egyik legnagyobb az elmúlt 15 évben. Az Antarktisz feletti ózonkoncentráció-csökkenést 1985-ben észlelték először. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szóvivője, Clare Nullis hozzátette, az ózonlyuk augusztusban, a déli-sarkvidéki tavasz beköszöntével kezd növekedni, és nagyjából októberben tágul a legnagyobbra.
A levegő mínusz 78 Celsius-fok alatt van és ez az a hőmérséklet, amelyre szükség van a sztratoszférikus felhők kialakulásához, ami egy egészen összetett folyamat
– mondta Nullis, hozzátéve, hogy az ezekben a felhőkben lévő jég beindít egy reakciót, amely képes elpusztítani az ózonréteget.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="576" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Copernicus szakemberei szerint a Napból származó energia hatására kémiailag aktív klóratom és brómatom kerül a sarkvidéki örvénybe, amely gyorsan elpusztítja az ózonmolekulákat, lyukat alakítva ki a rétegen. Az ózonlyuk tágulása ellenére a szakértők továbbra is úgy vélik, hogy az ózonréteg lassan regenerálódik az ózonréteget károsító gázok fokozatos kivonását elrendelő 1987-es montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően. Az előrejelzések alapján az ózonréteg 2060-ra lesz olyan állapotban, mint 1980-ban volt.