Gyakorlatilag szennyvíz folyt a Mátrai Erőmű környéki vizekből

A Greenpeace Magyarország számos lakossági bejelentést követően november 20-án délután mintákat vett a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények azt mutatják: az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt,

a vízminta szervesanyag-tartalma (KOI-ja) többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértékeket

és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott. Az értékek szinte teljesen megegyeznek a Detken a lakosság által 20-án délelőtt a Bene-patakból vett minták értékeivel, melyeket a Greenpeace ugyancsak bevizsgáltatott.

A kimutatott magas szervesanyag-tartalom összefüggésben állhat a mérges gázok fejlődésével, amik a környéken tapasztalt bűzt, és az erőmű dolgozóinál jelentkezett egészségügyi panaszokat okozhatták. A Greenpeace azt várja a hatóságoktól: sürgősen vizsgálják ki az esetet, és hozzák nyilvánosságra a szennyezés okát és a szennyezés kezelésének módját, hogy a magyar lakosság megnyugtató magyarázatot kaphasson a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt szennyezés körüli kérdőjelekre.

A Greenpeace Magyarország több lakossági bejelentést kapott arról november 20-án, hogy Detknél a Bene-patak elszíneződött és kellemetlen szagot árasztott. A Mátrai Erőműben történt rosszullétekkel és potenciális szennyezésekkel kapcsolatban már ezt megelőzően, napok óta is keresték a szervezetet. Mivel a környezetvédő szervezet által a Katasztrófavédelemnek megküldött adatigénylésre nem érkezett válasz, a Greenpeace november 20-án délután saját mintákat vett a területen.

Mit és hol mért a Greenpeace?

A Greenpeace Magyarország négy víz-, és két üledékmintát vizsgáltatott be. A két üledékminta és három vízminta november 20-i délutáni saját mintavételből, egy vízminta a helyi lakosok által vett november 20-i délelőtti vízmintákból származik.

Az első víz- és üledékminta az Őzse-völgyi tározóból kilépő patakból származik, melyet a helyiek Őzse-völgyi-patakként emlegetnek. Ez torkollik bele később a Nyiget-patakba, ami pedig tovább folyik a Detken is átfolyó Bene-patakba. Az Őzse-völgyi-patak a mintavétel idején erősen habzott, és kellemetlen, kénes szagú volt.

A második víz- és üledékminta Detkről, a Bene-patakból származott. A mintavételkor a Bene-patak vize Detknél csak enyhén volt zavaros, és csak gyengén érződött az Őzse-völgyi-pataknál tapasztalt szag.

A helyi lakosok beszámoltak róla, hogy a délelőtti órákban a Bene-patak ugyanolyan habzó és kellemetlen szagú volt,

mint amit a Greenpeace munkatársai az első mintavételezési ponton tapasztaltak november 20-án délután. A változás oka a Bene-patak vizének hígítása lehetett.

A harmadik vízminta a Markazi-víztározóból eredő Nyiget-patakból származik, arról a szakaszról, ahol még a patak nem éri el az erőmű telephelyéről származó Őzse-völgyi-patakot.

A negyedik mérési eredmény a detki helyi lakosok által a Bene-patakból november 20-án délelőtt vett vízminták vizsgálatából származik. Ezeknek a mintavételezéseknek a helyszíne megegyezik a Greenpeace 2. számú mintavételi pontjával.

Mit mutatnak a mérési eredmények?

A Wessling Hungary akkreditált laboratóriumában a Greenpeace alapvető vízkémiai jellemzőket, szerves anyag tartalmat (KOI); fémeket, szulfát, szulfid és foszforvegyületeket vizsgáltatott. A vizsgálatok eredményeiből kiderül: a Greenpeace által vett délutáni 1. számú mintában, illetve a helyi lakosok által a Bene-patakból vett délelőtti mintákban a vizek szerves anyaggal való szennyezettsége hasonlóan magas volt. Míg a jelenlegi hatályos határérték 15 mgO₂/dm³ és 40 mgO₂/dm³ közé esik különböző típusú vízfolyásokra, a kromátos KOI az Őzse-völgyi patakban 162 mgO₂/dm³, a lakosok által vett Bene-patak mintában 133 mgO₂/dm³ volt. A korábbi hazai szabvány (MSZ 12749) szerint ez

több mint a duplája az „erősen szennyezett” vízre megadott értéknek.

Az Őzse-völgyi-patak az Őzse-völgyi tározó túlfolyó vize. A tározó a Mátrai Erőmű telephelyéről fogad be hulladékvizeket. Az Őzse-völgyi-patak vizében kimutatott magas szervesanyag-tartalom felelős lehet a lebomló folyamatokért, amely a mérges gázok képződésével járt az erőműben. Ami továbbra sem világos: a szerves szennyezés a Viresol Kft. telephelyéről vagy máshonnan származik-e, ugyanis a szénerőművekre általában nem jellemző ilyen jellegű kibocsátás.

A magas szervesanyag-tartalom mellett a szulfát, bór és molibdén koncentráció is jelentősen magasabb értékeket mutatott az erőmű telephelyéről származó Őzse-völgyi patakban, a lakosok által vett mintákban, valamint kisebb mértékben a délutáni, hígítás utáni Bene-patakból származó vízmintában, mint ami a normál vízfolyásokra jellemző (ezekre az anyagokra nincs jogszabályban meghatározott határérték). Ezek a szennyezők jellegükből fakadóan származhatnak a Mátrai Erőműből is.

A Markazi-víztározónál vett vízminta nem tartalmazott jelentős koncentrációban szennyező anyagokat. Továbbá az üledékmintákban sem volt található kiemelkedő szennyezés.

Mi történik a szennyezés óta a területen?

A katasztrófavédelem szerint a Mátrai Erőmű telephelyéről felszabaduló erőteljes szagú gáz a lakosságra nem volt veszélyes. A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján a technológiaivíz-tározó leeresztését és vizének hígítását megkezdték, melynek a szaghatáson túl egyéb káros hatása nem jelentkezik. Mindazonáltal máig nem került nyilvánosságra, hogy mi okozhatta a szennyezést, és hogy pontosan milyen típusú szennyezésről van szó, így

kérdéses, min alapszanak a katasztrófavédelem megállapításai.

A Greenpeace mérései azt mutatják: a tározó leeresztésével a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. A környezetvédő szervezet szerint erősen aggályos továbbá a szennyezéstől való megszabadulás módja is. Bár a szennyezett víz természetes közegben való hígításával a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.

A Greenpeace Magyarország hivatalos adatigényléseit követően továbbra is várja a következő információkat a kormányhivataltól és a hatóságoktól:

• Milyen szennyező anyagok kerültek az Őzse-völgyi tározóba az elmúlt hetekben? A katasztrófavédelem hozza nyilvánosságra, pontosan milyen szennyezőanyagokat, milyen időintervallumban vizsgált 2019 novemberében, milyen kimutathatósági határral és mely területeken (az erőmű területén, az ipari park és az abban lévő cégek területén, és ezek közvetlen környékén, a környező településeken)?
• A 2019 júliusi szennyezés mely vállalatok, milyen tevékenységeihez volt köthető és azóta mit tettek a hatóságok a szennyezés csökkentéséért, valamint az érintett vállalatok megszüntették-e a szennyező anyagok kibocsátását az Őzse-völgyi víztározóba?
• Az Őzse-völgyi víztározó mostani szennyezése összefüggésben van-e 2019 júliusi szennyezéssel?
• A novemberi szennyezés óta milyen eljárással csökkentik az Őzse-völgyi tározó szennyezését?
• A hatóságok vizsgálatai alapján mely cégek milyen tevékenysége(i) okozták a szennyezést?
• A katasztrófavédelem mit tett eddig a szennyezés elhárítása, az érintett cégek munkavállalói és a lakosság védelme érdekében?
• Mit tettek eddig az érintett cégek a munkavállalók és a lakosság védelme érdekében?

A Greenpeace Magyarország mérési eredményeit eljuttatja a helyi önkormányzatnak, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, a Kormányhivatalnak, és azt várja a hatóságoktól, hogy sürgősen hozzák nyilvánosságra a szennyezés okát, körülményeit. A környezetvédő szervezet továbbá elvárja a hatóságoktól és minden érintett cégtől, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat nem tájékoztatják időben és megfelelő módon egy hasonló szennyezésről.