Műszaki okokból egy nappal elhalasztották az orosz Vosztocsnij űrrepülőtér szerda hajnalra tervezett első rakétastartját. Az indítás folyamatát az utolsó percben állították le, majd a repülésirányító központban felhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás. A halasztás pontos okára vonatkozóan egyelőre nem adtak magyarázatot.
Az újabb startot csütörtökön, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 1 percre tűzték ki.
Oroszország új, távol-keleti űrrepülőterét, a Vosztocsnijt egy Szojuz-2.1a rakéta felbocsátásával készülnek felavatni. A rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat (SamSat-218D “nanoszputnyik”, Mihajlo Lomonoszov, Aiszt-2D) állít majd Föld körüli pályára.
A következő felbocsátást viszont csak 2017-re tervezik, mert az Amúr térségében létrehozott űrállomás “munka-üzemmódba” állításához még további munkálatokat kell elvégezni.
Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte kedden a Vosztocsnijt, hozzátéve, hogy kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban pedig 8-10 felbocsátással számolnak évente.
A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják, általa csökkentve a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. A Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.
Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az űrhajósok első felbocsátását pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Vlagyimir Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Embert szállító űrhajó a tervek szerint 2023 után száll majd fel először Vosztocsnijból.