Így menekültek meg az albán zsidók

Az albán kormányok és a lakosság egy emberként segítette a zsidóságot a második világháború alatt. A gyengék és elesettek védelme nemzeti hitvallás volt, mindent felülírt.
Kapcsolódó cikkek

Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte. Az országot 1939-ben az olasz fasiszták szállták meg. Amikor Európa más részein már millió számra deportálták a zsidókat, nagyüzemben működtek a náci halálgyárak, Albániában az olasz megszállók és a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok megkímélték a zsidókat. Problémamentesen élhettek, dolgozhattak, megtarthatták ünnepeiket, nem voltak kitéve semmiféle erőszaknak – írja a Múlt-kor.hu.

A világháború előestéjén az Albániában élő zsidó közösség létszáma nagyjából 600 fő volt, közülük megközelítőleg 400-an menekültként érkeztek, főként Németországból és Ausztriából. Minden megváltozott 1943. szeptember 8. után, amikor az új kormány a németekkel működött együtt. Házkutatások, razziák kezdődtek, ám ezek a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban és falvakban keresztények és muzulmánok zsidók százait bújtatták el, de segítették őket a partizánok is.

Az albán zsidóság a nemzeti hitvallásnak is nevezhető besa-nak köszönheti életét. Ez egyfajta becsületkódexet jelent, a szó eredete pedig Lekë Dukagjini albán herceg az albánok társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális életét a 15. századtól meghatározó szokásjogi kánonjára vezethető vissza. A besa egyik alapvetése az elesettek és a gyengék védelme, amely a menedéket keresőkre is vonatkozott különösen, ha az illető erre ígéretet is kapott. Ennek megtartása becsületbeli ügy volt, akár az élete árán is.

Számos zsidómentő akció Koszovóban játszódott – Koszovót 1941 tavaszán, Jugoszlávia eleste után csatolták az olasz megszállás alatt álló Albániához. Arif Alickaj decani tisztviselő például – népszerű muzulmán neveket használva – hamis személyi okmányokat állított ki a zsidók számára, akik így szabadon utazhattak az országban. Az ő fűszeresként dolgozó barátja, Arsllan Rezniqi több száz zsidó kimenekítését szervezte meg Decanba, kertjében pedig egy külön házat épített a menekültek számára. Persze erről a környéken mindenki tudott, szomszédai mégsem jelentették fel, hogy zsidókat bújtat a birtokán.

További érdekes történelmi cikkekért kattintson a Múlt-kor.hu-ra.