A világtörténelem leghíresebb vulkánkitörését a Vezúv produkálta Kr. u. 79-ben. Hírnevét azonban nem erejének, hanem Pompeji és Herkulaneum feltárt romjainak köszönheti, amely többek között érdekes adalékokat rejtett a rómaiak igen szabados szexuális szokásaihoz. Egy nemzetközi kutatócsoport most úgy véli, megtalálta a “kelet Vezúvját”. Pusztítása azonban nagyságrendekkel nagyobb lehetett, mint itáliai kisöccséé. Még Európa is nyögte haragját.
Megvan a “keleti szörny”
A titokzatos kitörés 1257-ben következett be, nyomai az egész bolygón megtalálhatók a fák évgyűrűitől kezdve a sarkok jegéig. Történészek, geológusok, geokémikusok és számtalanmás szakma képviselői tudtak a létezéséről, ám nem tudták, hol keressék. A különböző tudományterületek szakértői most összefogva úgy vélik, végre megtalálták: az indonéziai Lombok szigetén fekvő Samalas vulkán lehet a “keleti szörny”.
Becslések szerint 1257 májusa és októbere közt a vulkán 40 köbkilométernyi sziklát és hamut lövellt a levegőbe akár 43 kilométeres magasságig. Ez volt az elmúlt 3700 év legnagyobb kitörése. A kutatók a világ 130 pontján találták bizonyítékát, hogy a robbanás az egész bolygóra hatással volt.
Pálmalevélre írt korabeli jávai szövegek romboló katasztrófáról számolnak be. Leírják több ezer ember halálát, a Pamatan királyság és a környező területek teljes pusztulását. Pontos dátumhoz azonban nem kötötték az eseményt, ám valószínű, hogy a Samalasról van szó. A közvetlen közelben okozott pusztítást jelenleg még nem ismerjük, ám a tűzhányó azonosítása után ez következik.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="488" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Elpárolog az ember
Megemlíthetjük viszont, mi történt a Vezúv kitörése után a közeli városokkal. A tűzhányó leghalálosabb fegyvere talán a piroklasztikus ár. A kitöréssel óriási mennyiségű hamu, gáz és kisebb-nagyobb kődarab emelkedik a magasba, hogy aztán saját súlya alatt összeomolva tüzes pokollá változtassa a világot. Az áradat sebessége elérheti a 700 km/órát is, elfutni, menekülni senkinek nincs esélye – ide kattintva megnézheti, hogyan öl a vulkán.
Herkulaneumra Kr. u. 79-ben csapott le egy 500 Celsius-fokos gáz- és porfelhő. Ezen a hőmérsékleten felforr az agy, a hús másodpercek alatt elpárolog, emberből és állatból nem marad más, mint megfeketedett csontváz. Mire a piroklasztikus ár Pompeit elérte, már vesztett hőmérsékletéből, az emberek itt „csak” élve megfőttek, húsuk a csontjaikon maradt.
Londonban is pusztított
A Samalas azonban hosszabb távon és a Föld “másik felén” is gyilkolt. Nyugat-európai krónikák szokatlanul hidegnek írják le 1258 nyarát. A rossz termést óriási esőzések és pusztító áradások súlyosbították abban a bizonyos “nyár nélküli évben”. A tél viszont meglepően enyhe volt, Észak-Franciaországban mindössze két napon fagyott, januárban kinyílt az ibolya és virágot hoztak az almafák. Mindez a légkörben bolygószerte szétterült vulkáni hamu következménye volt.
Éhínség és járványpusztított az öreg kontinensen. A közelmúltban mutatták ki, hogy az akkor 50 ezer fős London 15 ezer lakosának pusztulását is egy vulkánkitörés miatt bekövetkezett éhínség és járványok okozták a XIII. század közepén. Bár még nem bizonyított, de a bűnös valószínűleg az indonéz Samalas volt.