A Sencsou-8, illetve a Sencsou-9 űrhajókkal korábban csak automatikus vezérlésű dokkolást végeztek. A manuális összekapcsolódást földi szimulátorokon gyakorolták – több mint 1500 alkalommal -, azonban az éles helyzet izgalmait valószínűleg csak tovább fokozta a másodpercenkénti 7,8 kilométeres sebességű keringés.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="569" width="768" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
(Fotó: AFP PHOTO / JIUQUAN SPACE CENTRE)
A Sencsou-9 űrhajót június 16-án lőtték fel az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Tienkung-1 fedélzetén. Vasárnap visszatértek az űrhajóra, eltávolodtak az űrállomásmodultól, majd fokozatosan végrehajtották küldetésük legfontosabb feladatát.
Az űrhajó kézi irányítással történő összekapcsolásának képessége rendkívül fontos a jövőbeni űrkutatás biztonsága szempontjából, s azt jelenti, Kína kész arra, hogy embereket és rakományt szállítson egy űreszközre – állapították meg a kínai központi televízió (CCTV) kommentátorai.
A legfrissebb jelentések szerint a három űrhajós – Liu Jang, Kína első nő űrhajósa, a parancsnok Csing Haj-pong és Liu Vang – az űrhajóból visszatér a kísérleti űrállomásmodulra és várhatóan a jövő hét péntekig folytatja munkáját az űrben.
Kína űrprogramjának jelenlegi szakaszában még az idén útba indítják a Sencsou-10 űrhajót, majd a harmadik szakaszban megépül a Tienkung-2 és Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül megkezdi működését Kína első űrállomása.