Egy év alatt elszállt a hazai digitális rezsi

Manapság szinte már készpénznek vesszük, hogy a hazai megélhetési költségek elérik, sokszor pedig meg is haladják a jóval magasabb átlagfizetést kínáló nyugati országokét. Az élelmiszer-infláció és a rezsiköltségek emelkedése mellett nagyban hozzájárul a növekvő kiadásainkhoz a különböző szórakozási cikkek árainak emelkedése is, például a gombamód megszaporodó streamingszolgáltatásoké.

A koronavírus-járvány idején – egyéb szabadidős tevékenység hiányában – rengetegen fizettek elő a Netflixre, a Prime Videóra, váltottak YouTube Prémium- vagy Spotify-előfizetésre. Eleinte ezeket még olcsóbban kaphatták meg a magyar felhasználók, a nyugati techcégek azonban szépen lassan egyre feljebb tornászták a hazai árakat is, megközelítve a nyugati díjakat. Ez a folyamat 2024-ben vált nyilvánvalóvá, amikor egymás után jelentették be a cégek a súlyosabbnál súlyosabb áremeléseket.

Nem meglepő tehát, hogy a brutális drágulások miatt egyre többen gondolják újra a fogyasztási szokásaikat, és törlik azokat az előfizetéseket, amelyekre nincsen szükségük. Ennek tudatában a tavalyi év szeptemberéhez hasonlóan az idén is megnéztük, mennyit költünk havonta online szolgáltatásokra, magyarán digitális rezsire.

Streamingoptimalizálás

Magyarországon szinte már az összes nagy, nyugati szórakoztatóipari cég jelen van a saját szolgáltatásával, így a Netflix mellett Disney+-ra, Maxra, Prime Videóra, SkyShowtime-ra és Apple TV+-ra is elő tudunk fizetni. A cégek szinte mindegyike rendelkezik olyan húzónevekkel, amelyek meghatározzák napjaink popkultúráját, ezzel motiválva a fogyasztókat, hogy legyenek részesei az élményeknek. Ami a Netflixnek a Stranger Things, a Disney+-nak pedig a Star Wars- vagy a Marvel-tartalmak, az a Maxnak a Sárkányok háza, a Prime-nek pedig A gyűrűk ura vagy a Fallout.

A JustWatch adatai szerint 2024 második negyedévében továbbra is messze a Netflixnek van a legtöbb előfizetője itthon, míg továbbra is a Prime Video szerepel a második helyen. A harmadik helyért a Max és a Disney+ versenyez, amelyek egyébként mind tudtak növelni a piaci részesedésükön az elmúlt évhez képest egy–két százalékot. Hasonlóan tett az Apple TV+ is, ez azonban továbbra is csak az ötödik helyre elég a cupertinói cégnek. Az elmúlt év folyamán bejelentett drágulások miatt azonban sokan kénytelenek voltak átgondolni a kiadásaikat.

Míg tavaly nekem a 6 nagy szolgáltató közül 5-höz volt hozzáférésem, ez idén 4-re csökkent, és még a „túlélők” között is volt, ahol lejjebb adtam a minőségből a kedvezőbb árért cserébe.

A Netflix esetében tavaly a Prémium csomagért havi 4490 forintot fizettem, plusz 990 forintot, hogy a szüleim is tudják nézni a sorozataikat. Ez összesen 5480 forintot tett ki 2023-ban, azonban a szeptembertől esedékes áremelés hatására (a Prémium csomag 5090 forintra, a plusz fiók pedig 1190 forintra drágult) visszaváltottam a 2890 forintos alapcsomagra. Ehhez hozzáadva a plusz fiók hozzárendelésének megemelkedett árát, 5480 forint helyett már „csak” 4080 forintot fizetek, ezért cserébe viszont kevesebb eszközről nézhetem egyszerre a szolgáltatást, kizárólag egy eszközre tölthetek le tartalmakat, valamint a kép- és hangminőség is rosszabb lett.

A Maxra még a kezdeti promóció keretében regisztráltam – amikor még az HBO márkanév is ott díszelgett –, és az akkor 1890 forintba került, ám a megújult platform bevezetésével ezt is újra kellett gondolni. Az alap- és a prémium csomag mellé bejött egy sport kiegészítő is, és mivel olimpiai év volt, ennek nem tudtam ellenállni. Alapcsomaggal és a sport kiegészítővel azonban ma már 3990 forintra rúg a szolgáltatás költsége, ami több mint duplája a tavalyinak. Mindezt úgy, hogy rosszabb lett a képminőség, cserébe viszont számos sporteseményt tudok élőben követni.

Végül ott van a SkyShowtime is, amire szintén akciósan, 990 forintért iratkoztam fel még a bevezetéskor, ám az új csomagok és a drágulás miatt ennek is megemelkedett az ára – igaz, nem annyival, mint a többi szolgáltatónak. Jelenleg 1490 forintot perkálok ki havonta a szolgáltatásért, ám a kezdeti „örökre féláron” ajánlatnak hála olcsóbban is megmaradt a reklámmentesség. A Prime Video kínálatát az áremelés ellenére is baráti szívesség révén tudom követni, a Disney+-tól viszont Az akolitus után, a korábbi promóciós ajánlat végéhez érve búcsút vettem, így már a hamarosan esedékes jelszómegosztási tiltás sem fog érinteni.

A havi költségeim jelenleg meghaladják a 9500 forintot, ami jóval több mint a tavalyi 7500 forint. Mindezt annak ellenére, hogy egyes szolgáltatásoknál olcsóbb csomagra váltottam.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az idei évtől már nem a köztévé sugározza a legrangosabb európai focisorozatot, a Bajnokok Ligáját, így, aki ezt szeretné követni, annak RTL+ előfizetésre lesz szüksége. Ennek díja szeptember közepétől szintén nő, egészen pontosan 1990 forintról 2990 forintra emelkedik, ám ha ha valaki egy évre elköteleződik, megmarad a 24 ezer forintos éves ár. Ha pedig valaki szeptember 15-ig megteszi ezt, ennél olcsóbban is kijöhet. Mivel nekem csak az RTL+ középcsomagja van csak benne a 6200 forintos tévéelőfizetésemben, így ha a meccseket követni akarom, erre is elő kell fizetnem.

Ez még csak a kezdet

A fenti lista még csak a filmes és a sorozatos streamingplatformok előfizetési árait tartalmazza, amelyben nem szerepelnek a zenei streamingek után fizetendő összegek és a YouTube ára sem. A Spotify közel tíz év után jelentett be hazánkban is drágulást tavaly nyáron, így az egy évvel ezelőtti cikk írásakor már havi 3290 jó magyar forintot fizettem a családi csomagért. Ebbe ugye velem együtt 6 személy tud becsatlakozni, így a költséget szétosztva alig 550 forintot költök erre havonta. Ez abszolút korrektnek mondható, főleg, hogy hamarosan a veszteségmentes formátumok is elérhetők lesznek a platformon.

A YouTube esetében azonban már más a helyzet, ugyanis idén szeptembertől masszív áremelés lép életbe. Mint rengeteg magyar, én is sokáig ódzkodtam attól, hogy a „digitális alapjognak” tartott YouTube-ra is pénzt áldozzak, ám a kedvező ár és a politikai propagandamentesség miatt végül úgy döntöttünk a családdal, hogy ezt a költséget is bevállaljuk. Az egyéni előfizetés havi 1790 forintos díjával szemben a családi csomag ára mindössze 2390 forint volt, ha pedig mindezt 6 felhasználó között szétosztjuk, minimális a plusz teher. Ez azonban most megváltozik, és míg előbbi 2390 forintra drágul, utóbbi közel duplájára, 4790 forintra.

Ez leosztva azt jelenti, hogy a fizetendő részem 450 forintról 800 forintra emelkedett, ami önmagában nyilván nem tűnik soknak, ha viszont azt mondjuk, hogy 78 százalékos áremelésről van szó, mindjárt más a helyzet.

Bár luxusnak mondhatók mindezek mellett a videójátékokhoz kötődő kiadások, időnként jól esik lehuppanni a tévé elé, és kicsit kikapcsolódni egy kontrollerrel a kezünkben. Bár a többség a PlayStationt preferálja, hozzám az Xbox áll közelebb, amiben döntő szerepe van a Game Pass-szolgáltatásnak. A Microsoft persze ezt is alaposan átvariálta az elmúlt évben, így mára már csak két előfizetés maradt: az alapcsomagnak mondható, 2500 forintos Core-előfizetés és a 4790-ról 5490 forintra emelkedő Ultimate csomag.

Míg utóbbi hozzáférést biztosít a több száz játékból álló Game Pass-kínálathoz akár a felhőben is, tartalmazza az EA Play-tagságot, valamint bizonyos szoftverek esetében még early acces hozzáférést is lehetővé tesz, a Core csomag csupán többjátékos módot és egy jóval limitáltabb játékkatalógust tesz elérhetővé. Én személy szerint a drágulás ellenére is megmaradtam a drágább előfizetésnél, hiszen manapság már egy AAA-kategóriás játékért simán elkérhetnek 25–30 ezer forintot, itt viszont sok esetben egyből „ingyen” felkerülnek a kínálatba.

A teljesség igényével érdemes megjegyezni, hogy a PlayStation szolgáltatása ennél egy hangyányit drágább (3200 és 6000 forint között mozog), míg a Nintendo Switch Online ára már csupán 600 forinttól elérhető. A videójátékokhoz persze sokak számára a streamek is hozzátartoznak, ha pedig ezek iránt érdeklődünk, egyértelműen a Twitch az ideális platform számunkra. Itt az előfizetés csatornánként nagyjából 1800 forint, ám ezen felül ajándékozott előfizetésekkel is lehet támogatni a tartalomgyártókat, melyek ára 3500 és 9000 forint között mozog. A sornak pedig sajnos még nincs vége, sőt:

 sok olyan digitális költségünk van ugyanis, amely nem is feltétlen jut eszünkbe egyből. 

Ilyenek például a VPN- és a felhőszolgáltatások, amikért a fejlesztők simán elkérhetnek több ezer forintot is havonta. Én speciel a Google One legolcsóbb, 100 gigabájtos felhőszolgáltatásáért fizetek: ez éves szinten 7000 forintba kerül, amit, ha leosztok, havi szinten nagyjából 600 forint kiadást jelent számomra, ami nekem abszolút megéri azért, hogy ne kelljen havonta törölgetnem az e-mailjeimet. Az elmúlt évben pedig a mesterségesintelligencia-szoftverek is bekapcsolódtak sok felhasználó életébe, aminek szintén megkérik az árát a gyártók. A ChatGPT Plus előfizetés havidíja például 9 ezer forint, csakúgy mint a Google Gemini Advanced változata. Emellett pedig rengeteg olyan hétköznapi vagy szakmai szoftver is lehet, mint az Office vagy az Adobe programok, amikért szintén a zsebünkbe kell nyúlni, ha törvénytisztelő állampolgárok akarunk lenni.

Mennyibe kerül mindez?

Az már az első blokkban jól látható volt, hogy hiába a költségcsökkentési vágy, a rendszeres és méretes áremelések miatt jelentősen megdrágultak a streamingplatformok. Bár ezekért idén 7500 forint helyett már 9500 forintot fizetek, még így is sokkal jobban járok, mintha akár csak egyszer is elmennék moziba a feleségemmel. A Cinema City decemberi áremelése miatt ugyanis kettőnkre – ha még ropogtatni is akarunk valamit mozi közben – szinte lehetetlen 10 ezer forint alatt megúszni a kikapcsolódást, ugyanis csak a két felnőtt 2D-s jegyért 6000 forintot vagyunk kénytelenek kiperkálni.

Nem véletlen tehát, hogy egyre többször döntünk úgy: inkább kivárjuk azt a pár hónapot, amíg az aktuális film elérhető lesz a streamingszolgáltatók kínálatában. 

Ha minden szolgáltatás költségét összeadom, amit havonta levonnak a számlámról, a tavalyi 17 ezer forinttal szemben idén már a 24 ezer forinthoz közelít az összeg – ebből azonban a családi csomagok visszafizetései nyomán nagyjából 18–19 ezer mondható tényleges havi költségnek. Ha ehhez hozzáveszem a gigabites internet előfizetésem, akkor az összesített levonások értéke már 30 ezer forint környékén lesz, és akkor még nem is kalkuláltam bele a telefonos mobilinternet költségét. Hiába tehát az igények csökkentése, az idén már többet fizetek kevesebbért.

Mindez azért is riasztó, mert a digitális rezsihez kapcsolódó költéseim ma már nagyjából pariban vannak a szokványos rezsi kiadásaimmal, ami magában foglalja a víz, a villany, a gáz és a szemétszállítás díját is. Időnként tehát érdemes megvizsgálni és újraszámolni, mire mennyit adunk ki az adott hónapban: főleg akkor, ha a nyugati techcégek egymás után sorban közlik: fizessünk még többet.

Kapcsolódó

Mennyibe kerül manapság játszani?

PC, konzol, kiegészítők és játékok. Mennyit kell költeni napjainkban erre a hobbira?