Egy friss tanulmány alapján sötét üstökösök vehetik körbe bolygónkat – írja a ScienceAlert. Aster Taylor, a Michigani Egyetem munkatársa és kollégái szerint elképzelhető, hogy éppen ilyen égitestek hozták el a korai Földre a vizet.
Bolygón pályájának szomszédságában már mintegy 35 ezer objektumot észleltek, ennél azonban jóval több lehet környezetünkben. A kutatók most úgy vélik, hogy a Föld-közeli égitestek akár mintegy 60 százaléka is sötét üstökös lehet.
A Naprendszerben szabadon mozgó objektumok többsége aszteroida vagy üstökös, előbbiek szilárd anyagúak, utóbbiak viszont illékony anyagokat tartalmaznak, amelyek a Nap közelébe érve felhevülnek, és elkezdenek kilökődni, kómát és csóvát alakítva ki, illetve meglökve az égitestet. A két kategórián belül hatalmas a változatosság, sőt némi átfedés is van.
Taylor és kollégái a hét ismert sötét üstököst vizsgálták meg, hogy felmérjék, nagyjából mennyi lehet belőlük még a Föld körül. A becslések alapján a Föld-közeli objektumok 0,5-60 százaléka lehet ilyen égitest. Bár ez hatalmas szórás, az eredmények így is azt mutatják, hogy a vártnál több fagyott anyag lehet a Naprendszerben, és nemcsak a Föld közelében, hanem a Mars és a Jupiter pályája között aszteroidaövben is.
A Föld-közeli objektumok kozmikus értelemben nem időznek sokat bolygónknál, a Naprendszer belsejének gravitációja ugyanis eléggé hektikus. A kutatócsoport szimulációkat végzett, hogy megnézze, honnan származhatnak a sötét üstökösök, az adatok pedig azt mutatták, hogy többségük a fő aszteroidaövből érkezhetett.
A kutatás az élet eredetének megértésében is segíthet. A szakemberek régóta vitatkoznak arról, hogy az általunk ismert élet számára nélkülözhetetlen víz miként jelent meg az ősi Földön.
Korábban felmerült, hogy az anyag üstökösökkel érkezett, Taylorék most úgy vélik, újabb potenciális magyarázatot adhatnak a sötét üstökösök. Ezekben az égitestekben egykor vagy még ma is megtalálható a jég, ám az elzárva lehet belsejükben.