Viccet csináltak a légikatasztrófából

Múlt vasárnap a dél-koreai Asiana légitársaság 214-es számú járata leszállás közben a földnek csapódott, a baleset három halálos áldozattal és megannyi súlyos sebesülttel járt. A közvélemény persze azóta is kíváncsi a részletekre, ezért az okok felderítésének részleteivel folyamatosan foglalkozik a média.

Péntek délután a Fox médiabirodalom részeként működő kaliforniai KTVU tévéadó hírműsora közölte, hogy végre kiderítették a gép személyzetének nevét. A képernyőn megjelenő, fonetikusan leírt neveket ráadásul be is olvasta a műsorvezető, és még itt sem tűnt fel senkinek, hogy csupán egy felfoghatatlanul durva tréfa áldozatai.

Az elsőre valóban távol-keletinek tűnő nevek ugyanis buta szójátékok voltak, amelyek kimondva máris angol kifejezésekként érthetőek. Ennek ellenére senkinek nem esett le, hogy kitaláció a négy név: Sum Ting Wong (azaz “something wrong”, tehát “valami baj van”) kapitány, valamint Wi Tu Lo (“we too low” – “túl alacsonyan vagyunk”), Ho Lee Fuk (“holy f…ck” – “szent sz…r”) és Bang Ding Ow (hangutánzó angol szavak, kb. “bang, puff, au”) pilóták neve a valóságban biztos nem ez volt.

A tévedésre azonban gyorsan rá kellett ébrednie a csatorna szerkesztőinek, ahogy ömleni kezdtek a felháborodott telefonok és e-mailek, amelyek tiszteletlennek, vagy néhány esetben rasszistának bélyegezték a műsorban részt vevőket. Az adónál természetesen azonnal belső nyomozás indult annak kiderítésére, honnan származhatnak a valósnak hitt adatok, és eljutottak egy hírszerkesztő gyakornokig, aki ellenőrzés nélkül szerkesztette adásba a neveket, amelyeket – a jelek szerint – az Asiana képviselőitől kapott. Tüzetesebb vizsgálat után azonban kiderült, hogy csupán arról volt szó, hogy valamilyen morbid tréfálkozó meghackelte a koreai légitársaság egyik e-mail fiókját, és arról küldte be a valótlan adatokat. A gyakornokot persze azonnali hatállyal kirúgták, de esélyes, hogy a valódi ötletgazda személyére sosem derül fény.

Az eset tanulsága természetesen egyértelmű: az internet és a mindent behálózó adatok korában talán még fontosabb utánanézni minden állításnak és megszerzett információnak. Más kérdés, hogy egy kicsit a józan észre is hallgathattak volna, hiszen a hiba körülbelül olyan súlyú, mintha itthon egy hírben egy “Bekő Tóni” nevű autószerelőről, “Tadeusz Mikornyicki” névre hallgató lengyel kocsmárosról, vagy “Hallja Menjeninnen” finn kidobóemberről kellett volna beolvasni egy hírt.