Mi vár Erzsébet királynőre Fülöp herceg nélkül?

Szeretlek. Lilibet.

Ez állt azon a kézzel írt levélen, amit Erzsébet királynő helyezett férje koporsójára a végső búcsúkor. A vallomás nem szorul különösebb magyarázatra, a Lilibet névről pedig annyit kell tudni, hogy a királynőt gyerekkora óta így becézik a családtagjai, így hívta őt Fülöp herceg is. Kapcsolatuk már-már emberi ésszel felfoghatatlan hosszúságú: a második világháború előtt, 1934-ben találkoztak egy esküvőn, az ismeretségből barátság, abból pedig szerelem lett – végül 1947-ben össze is házasodtak.

A királynő a temetésen annyira nem szeretett volna a középpontban lenni, hogy hiába közvetítették élőben tévécsatornák, és követni lehetett az eseményt a YouTube-on is, egyetlen pillanatot leszámítva (amikor kiszállt az autójából) alig lehetett őt látni. Az Egyesült Királyság királynője aznap nem vezetőnek tűnt, pusztán egy 94 éves nőnek, aki elveszítette a férjét – és kétségtelen, hogy így még nem nagyon látta őt a közönség. A Washington Post úgy fogalmazott, „a világ szívét összetörte a királynő látványa”.

A britek és a királynő közti kötelék mindig is szoros volt, ám Fülöp halálával egy másfajta emberi érzést is kifejezhetnek majd a királynő felé: a szolidaritást. Erzsébet legnagyobb gyásza eddig édesapja 1952-es elvesztése volt, így közel hetven év telt el az újabb traumáig – amit nemcsak ő, de a monarchiát támogatók is elszenvednek. Sokakban közülük felmerül a kérdés:

milyen változásokra lehet számítani a monarchiában innentől, hogy az edinburgh-i herceg (feladataival és tanácsadói szerepével együtt) eltávozott a brit királyi családból?

Fülöp szerepe a királyi családban

Fülöp temetése a gyászon túl mással is járt: a brit média a Harry–Vilmos csörtét ezekben a hetekben is képtelen volt félretenni, a legtöbb bulvárlap arról írt a temetés másnapján, hogy a testvérek vajon váltottak-e pár szót egymással, miután hónapok óta arról olvasni, nem felhőtlen a viszonyuk. A szappanoperává váló történet keresztül gyűrűzött a világsajtón, arról viszont már kevesebb szó esett, hogy a herceg halála milyen átalakításokat igényel a brit királyi családban.

Kilencvenedik születésnapján Fülöp arról beszélt, kevesebb nyilvános szereplést vállal, mert „ilyen idős korban elkezd romlani az ember”, ő pedig még szeretne időben kiszállni a mókuskerékből. Néhány éve szívműtétje volt, 2011-es fogadalmát viszont nem tartotta be, csak 2017-ben lépett vissza teljesen a nyilvános szereplésektől. Akkor szinte a semmiből hozta meg döntését, miszerint nem kíván többet a brit királyi család szolgálatában ügyeket intézni. Az újságok egészségügyi okokat sejtettek a háttérben, de a Buckingham-palota leszögezte: Fülöp jól érzi magát, egyszerűen nem szeretne már fogadásokra, tárgyalásokra járni. És hogy ezekből mennyi volt?

Utolsó aktív évében száztíz hivatalos programot tudott le, azaz háromnaponta kellett valamilyen eseményen képviselnie a családot.

A Metro összesítése szerint élete során 22 ezer olyan közszereplése volt, ahol csak ő volt jelen az uralkodói családból. Bár születésétől fogva hercegi rangot viselt (édesapja András görög királyi herceg volt), később a britek életére nem volt különösebb hatással, ugyanis még a legalapvetőbb dolgokban sem dönthetett – például a királynő asztalára érkezett papírokat sem olvashatta el. Volt azonban egy rendhagyó „funkciója”: több eseményre kifejezetten a kivételes humora és a csípős megjegyzései miatt hívták meg.

Halála után indult el a találgatás, miszerint Erzsébet lemondhat a trónról (ahogy 2013-ban Beatrix holland királynő tette), és Károly herceg veheti át az uralkodói feladatokat, de olyan pletykák is szárnyra keltek, hogy „átugorják” a walesi herceget, és rögtön nagyobbik fia, Vilmos lesz a király.

Lemondhat-e Erzsébet?

Röviden: jogi akadálya nincs, viszont az esélye a nullához közelít. A hosszabb magyarázat amiatt is bonyolult, mert amennyiben Erzsébet lemond, az legfeljebb királyi teendőinek csökkenésével jár, formális úton továbbra is ő marad az uralkodó. Ha Erzsébet mégis azt mondja (Fülöp elvesztése vagy egészségügyi okok miatt), hogy nem képes ellátni a feladatait, akkor sem egyszerű csak úgy háttérbe vonulnia: az anglikán egyház fejeként spirituális kötelék is érvényben van, amely nehezítené a dolgokat. Az érsek kente fel Erzsébetet, az pedig szent szövetséget jelent Istennel, ennek megbontása a brit nemzet szemében rossz színben tüntetné fel az uralkodói családot. (A királynő vallásossága amúgy nagy eséllyel kizárja ezt a lépést).

Létezik egy alternatív megoldás is: a királynő mellé régens uralkodó kerülne, aki helyette járna a nyilvános eseményekre, és akár döntéseket is hozhatna, ha Erzsébet mentális állapota ezt indokolná. Volt már példa ilyesmire: VIII. Eduárd brit király a II. világháború előtt lemondott az uralkodói tisztségéről, miután beleszeretett egy elvált, amerikai nőbe, Elizabeth Wallis Warfieldbe. A palota ellenezte a frigyet, mert az anglikán egyház feje nem házasodhat elvált nővel, így a Brit Nemzetközösség megtagadta, hogy Warfieldből királyné lehessen. Eduárd a szerelmet választotta, így több mint száz nap után lemondott a brit trónról, öccse, VI. György uralkodott helyette tovább régensként.

Azt se felejtsük, hogy jövőre lesz hetven éve, hogy Erzsébet trónra lépett, ami – a járvány akkori állásától függően – valószínűleg nagy csinnadrattával jár majd, vélhetően az egész királyságban különféle rendezvényeket tartanak majd.

Brit szakértők szerint a lemondás nagyrészt a fentiek miatt kizárható, de szinte biztos, hogy szakmai értelemben valaki vagy valakik Fülöp herceg helyébe lép(nek) majd, hogy Erzsébetnek támaszt jelentsenek a királyi család mindennapos teendőiben – még akkor is, ha a herceg kevésbé volt aktív az élete végén.

Felkészül Károly és Vilmos

Az ünnepségeket illetően gyakran Fülöp herceg tanácsát kérte ki Erzsébet, a People most arról ír, Károly és Vilmos lesznek azok, akik elsőbbséget élveznek bizalom terén, egyfajta tanácsadói szerepet vehetnek fel a királynő mellett.

Fülöpnek voltak bizonyos szerepkörei a családon belül (leginkább csak formálisak), amelyeket újra kell osztani. A Telegraph tudni véli, hogy szintén Károly és Vilmos azok, akik egy találkozó keretein belül megvitatják majd, kihez melyik feladatkör kerülhet a következő hónapokban. Fontos, hogy kit választanak, mert az elmúlt években előbb a királynő fia, András herceg lépett vissza a nyilvános szereplésektől a botrányos Epstein-ügy miatt, nemrég pedig Harry herceg döntött úgy, hátat fordít a formális teendőknek.

Mellettük nagyobb szerep hárulhat a wessexiekre, a királynő fiára, Eduárd grófra és annak feleségére, Zsófia grófnére is.

Szintén a People írja Robert Lacey-re, a brit királyi család egyik bennfentes tudósítójára hivatkozva, hogy Vilmos még Károlynál is fontosabb szerepet kap, ugyanis Fülöp herceg eltökélt célja volt az elmúlt években, hogy a királynő unokáját felkészítse a királyi létre. Ez egybecseng azzal, amit már régóta beszélnek az Egyesült Királyságban: elképzelhető, hogy Károly herceg sosem lesz király, ugyanis egy lépcsőfokot kihagyva Vilmos veszi át az uralkodással kapcsolatos teendőket a királynőtől – annak ellenére, hogy a sorban következő uralkodó a walesi herceg kellene legyen. Ezt a teóriát a legtöbb elemző és szakíró osztja, ám megeshet az is,

hogy a monarchia, mint rendszer, hosszú távon nem lesz fenntartható.

A britek szeretik Erzsébetet és a monarchiát – de meddig?

Sarah Gristwood történész az amerikai NBC kérdéseire már egyenesen arról beszélt, Fülöp halála sokkal jelentőségteljesebb lesz annál, minthogy a királynő elveszítette a férjét, támaszát, tanácsadóját. Erzsébet a több tucat nemzetből álló Nemzetközösségnek is a vezetője, a tagországokban pedig egyre fontosabb kérdés, hogy a következő generációk miként állnak majd a szervezet további működéséhez.

A brit monarchia az elkövetkező években még kiszolgáltatottabb lesz – nem feltétlenül az Egyesült Királyságban, hanem azokban az államokban, ahol a királynő az államfő. Sokan nem szeretnék ezt az állapotot örökre fenntartani.

A monarchia támogatottsága magas az Egyesült Királyságban, a britek túlnyomó része (több mint 60 százaléka) gondolja azt egy tavaly decemberi felmérés szerint, hogy annak intézménye fontos és lényeges. Ausztráliában azonban sok a kritikus hang, akik azt mondják: a királynő regnálása után vízválasztóhoz érkeznek, nem feltétlenül szeretnék, hogy aki a britek királya vagy királynője, az Ausztráliában is vezető szerepet töltsön be.

Barbadoson is a királynő az államfő, az ottani kormányzó kijelentette, eljött az idő, hogy a gyarmati múltat maguk mögött hagyják, így a barbadosiak helyi államfőt szeretnének. Graham Smith, a brit Republic nevű monarchiaellenes csoport vezetője azt mondja, ha Károly örökölné a trónt, az sem biztos, hogy saját földjén megkapja a tiszteletet és az elfogadást. Daisy McAndrew királyi szakértő szerint (aki szintén az NBC-nek nyilatkozott) Erzsébeték tisztában is vannak ezzel: ha Károly trónra kerül, első dolga egy száznapos turné lesz brit földön, hogy bejárja az országot – ezzel próbálná meg növelni a népszerűségét. Ami egyelőre nem túl magas: a brit YouGov közvélemény-kutató cég felmérése szerint a válaszadók 32 százaléka Károlyt nevezte meg Erzsébet tökéletes utódjának, 40 százalékuk viszont Vilmos herceget.