Csak két éve léteznek, de már összejött nekik, ami a magyar válogatottnak nem

Koszovó Shaqirit és Xkahát nem tudta elcsábítani, de van már saját stadionja, lelkes szurkolótábora és Nyugaton kinevelt fiatalokkal lenne még ütősebb csapat.
Kapcsolódó cikkek

Koszovó még csak két éve számít az Európai (UEFA), valamint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által elismert tagországnak,

de a válogatottja máris összehozott egy olyan eredményt, ami a magyar csapatnak még egyszer sem jött össze: két góllal legyőzni a Feröer-szigeteket.

A pristinai Fadil Vokrri-stadion közönsége ünnepre készült hétfő este, hiszen az első találkozóra került sor az idény elhunyt koszovói futballelnökről – akiről az ultrák egy „Mi hősünk” felirattal emlékeztek meg – elnevezett 12 810 férőhelyes arénában, amelynek a felújításához a koszovói kormány és a helyi önkormányzat mellett az UEFA infrastrukturális fejlesztésekre létrehozott alapítványa is anyagi segítséget nyújtott.

A jugoszláv érában az FC Pristina ezen a pályán vitézkedett a vendégcsapatok ellen, majd a válogatott is játszott nemhivatalos mérkőzését a nemzetközi szövetség felügyelete alatt, amikor Koszovó még nem számított tagországnak.

A Feröer elleni stadionavató azért is volt nagy szám a koszovóiak számára, mert a világbajnoki selejtezők alatt a pálya még nem volt alkalmas hivatalos mérkőzések megrendezésére,

így a hazai tétmeccseket Albániában kellett megvívniuk, ami érthető választás, lévén, hogy a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovót 90 százalékban albánok lakják.

Mindenesetre ezentúl nem kell vendégeskedni, hiszen immár saját futballszentélye van az UEFA 55. tagállamának, amely tétmeccseken eddig a finnek elleni vb-selejtezőn elért 1-1-et tarthatta a legnagyobb durranásnak, ezt előzte most meg a Feröer elleni 2-0-ás győzelem.

A finnek elleni vb-selejtező nem csak a történelmi pontszerzés miatt szolgáltatott témát – az ezt követő kilenc meccset mind elvesztette a csapat egyébként –, hanem azért is, mert több játékos is csak órákkal a meccs kezdete előtt kapta meg az engedélyt a FIFA-tól, köztük a Koszovó első hivatalos gólját szerző Valon Berisha,

aki korábban 19 alkalommal szerepelt a norvég válogatottban.

Korábban úgy szólt a szabály, hogy aki egy ország felnőttválogatottjában tétmérkőzésen pályára lépett, az másik válogatottban már nem játszhat, itt azonban vis maiorról volt szó, hiszen új nemzet jött létre, és érthető döntésnek tűnt, ha a korábban más országokban érvényesülni próbáló koszovói származású futballisták úgy érezték, váltani szeretnének.

Berisha mellett még Samir Ujkani, Amir RrahmaniMilot Rashica, Alban Meha és Herolind Shala kapott lastminute-játékengedélyt az első vb-selejtező előtt a FIFA-tól, ők korábban mindannyian az albán válogatottban szerepeltek, öten összesen harminchatszor.

A FIFA döntése bizonyára okozott néhány izgalmas pillanatot Svájcban is, hiszen a csapat sztárjai közül Xherdan Shaqiri és Granit Xhaka is koszovói albán származású,

és évekkel korábban jelezték, hogy elgondolkodnának a váltáson, ám végül mindketten maradtak a svájci csapatnál, bár a világbajnokság alatt botrányt okozó sasos gólörömből is kiderült, hogy nem felejtették el, honnan jöttek.

A Xhaka család egyébként tökéletesen leképezi a faramuci helyzetet, az idősebb fivér, Taulant az albán válogatottat választotta, Granit a svájcit (ők ketten két éve az Eb-k első testvérpárharcát produkálták, az 1-0-s svájci győzelem után Granit örülhetett), míg az unokatestvérük, Agon úgy döntött, hogy koszovói színekben szeretne szerepelni.

Hasonló a helyzet az Ajeti fivérek esetében, náluk az apa döntött úgy, hogy a három fiú három különböző válogatott mezét húzza magára.

A 24 éves Arlind végigjárta a svájci utánpótlás-válogatottakat, de felnőtt szinten az albán csapatot választotta, három évvel fiatalabb ikeröccsei közül Albian góllal mutatkozott be a svájciaknál az Izland elleni 6-0 alkalmával, míg Adonis még vár, hogy megkapja a lehetőséget Koszovó legjobbjai között.

Ajeti gólja első válogatottbeli meccsén:

Granit Xhakához hasonlóan nagy fogás lehetett volna a Manchester Unitednél berobbant, majd az elmúlt években az előzetes várakozásoktól elmaradó Adnan Januzaj is, aki két éve állítólag még azt ígérte a koszovói szövetség főtitkárának, Eroll Salihunak, hogy csatlakozik az újonnan alakult válogatotthoz, az idén nyáron mégis a belgákkal szerzett bronzérmet az oroszországi világbajnokságon.

Ezt is meg lehet persze érteni, amíg Koszovó válogatottja még gyerekcipőben jár, addig a belgák a mostani vébé után a 2020-es Eb-n is favoritok lesznek.

A Feröert legyőző csapat kezdőjében két holland és svájci, valamint egy-egy török, horvát, belga, albán, dán, német és angol légiós kapott helyet, ami máris magyarázatot ad arra, hogyan verhette meg Koszovó a nemzetközi szinten rutinosabbnak számító ellenfelet. A csapat a jövőben tovább erősödhet, mivel a szövetség igyekszik megkörnyékezni azokat a játékosokat, akik koszovói származásúak, de Nyugat-Európában születtek.

Van egy tiszta és egyértelmű stratégiánk arra, hogyan környékezzük meg őket, kapcsolatban állunk a játékosokkal, valamint a szüleikkel is, utóbbiak nagy szerepet játszhatnak abban, hogy meggyőzzük az illetőt, hogy Koszovót válassza

– magyarázta Salihu főtitkár. Érveit alátámasztani látszik az Ajeti fivérek édesapjának mondata, amely egyértelműsíti, arrafelé a családfő szava mindent felülír; „az a döntésem, hogy három fiam közül egyik Albánia, másik Svájc, a harmadik pedig Koszovó színeiben fog játszani.”

A kiszemeltek között van a Bayern München támadó középpályása, a 2006 óta a bajorok akadémiáján nevelkedő Meritan Shabani, aki idén áprilisban a Frankfurt ellenin meccsen bemutatkozott az első csapatban, és azóta aláírta első profi szerződését; a Red Bull Salzburg tulajdonában lévő, de a német másodosztályú Magdeburgnak lepasszolt Mergim Berisha; a wolfsburgi középpályás, Elvis Rexhbecaj, valamint a Premier League-ben szereplő Huddersfieldben eddig mind a négy bajnokin kezdő Florent Hadergjonaj.

Az elmúlt időszakban elért jó eredményeink motiválóak lehetnek a számukra, jó kis csapat formálódik, és úgy érzem, mindenkinek, aki jogosult, csatlakoznia kellene és segítenie a csapatát. De ha úgy döntenek, hogy nem jönnek, akkor sem fogunk neheztelni rájuk

– nyilatkozta Salihu még tavasszal, a történelmi siker előtt.

A twitteres reakciókat és a meccsről készült videót látva a szurkolók hiperlelkesek, stadion már van, a csapat formálódik, erősödik, úgyhogy ne becsüljük le Koszovót,

már csak azért sem, mert mi aztán pontosan tudjuk, milyen nehéz még egy soványka győzelmet is kicsikarni a szívós Feröer ellen.