Emberek tudunk-e maradni egymás számára, részt veszünk-e az egyre eldurvuló küzdelmekben, amelyek a közéletben és a közösségi médiában zajlanak?
– teszi fel a szónoki kérdést Kovács Ákos egy friss interjúban, amit Metropolis című, dupla stúdióalbuma megjelenésének apropóján adott. A Blikk újságírójának kérdésére, hogy mi szomorítja el az „egyre eldurvuló küzdelmekben”, azt feleli, hogy ezeknek embertelen az általános színvonala, és a verbális erőszakot rendszeresen fizikai agresszió szokta követni.
Később szóba kerülnek a tehetségkutatók is, amelyek az énekes szerint nem tehetséget kutatnak. „A sztárgyárból ma már csak olyanok jöhetnek ki, akik szimmetrikus mondandójúak, nem zavarnak senkit és pár évig ellébecolnak. Sajnálom őket, mert vannak tehetségesek is köztük” – mondja.
Innen a gyerekei jövőjére terelődik a beszélgetés. Ákos aggódik értük, a fiatalok nemzedékéért.
A mai fiataloknál az a legnagyobb veszély, hogy ők lehetnek a második világháború óta az első olyan generáció, akik kevesebb szabadságot élnek meg, mint a szüleik. Digitális diktatúra van kiépülőben, aminek nem csak digitális elemei vannak
– így az énekes, aki szerint ez ellen az éggel lehet csak tenni valamit, mert „Isten nélkül lehet életet élni, csak nem érdemes”.