A lepkék és az emberek nehézségeit is megmutatja az idei World Press Photo

A tavalyi viszontagságos körülmények ellenére idén sem kell aggódnia annak, aki Magyarországon is megnézné a világ legjobb sajtófotóit: új helyszínen, de a megszokott minőségben ismét Magyarországra érkezett a World Press Photo. A kiállításért ezúttal kicsit távolabb kell sétálni a belvárostól, idén

a Biodómban kaptak helyet a világról mesélő sajtófotók, amelyek szeptember 20-tól egészen október 27-ig láthatók.

Az 1955-ben alapított World Press Photo Foundation nonprofit szervezet évtizedek óta keresi a világ legjobb sajtófotóit és dokumentarista képeit, amelyeket egy független zsűri választ ki. Az idei pályázatra 3.851 fotós 130 országból összesen 61.062 fotót és szabadon választott formátumú pályázatot küldött be. A szervezet 2021-ben új stratégiát vezetett be a jobb földrajzi egyensúly biztosítása érdekében: hat világrégió – Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, valamint Délkelet-Ázsia és Óceánia – szerint bírálják el a beérkezett anyagokat, mindegyiket ott, ahol a fotók és történetek készültek, szemben az addig alkalmazott módszerrel, melynek értelmében a fotós nemzetisége volt a fő szempont. A pályázatok híreseményeket, eseményeket és következményeiket, valamint társadalmi, politikai és környezeti kérdéseket vagy megoldásokat dokumentálnak.

Régiónként négy formátumalapú kategóriája van:

• egyedi képek,
• képriportok,
• hosszú távú projektek,
• szabadon választott formátum.

A regionális zsűri döntése után a globális zsűri – amely a hat regionális zsűri elnökéből és a globális zsűri elnökéből állt – 24 regionális győztest, ezek közül pedig négy globális győztest választ.

A több mint 61 ezer beérkezett műből így került ki idén a győztesek sora,

31 fotós munkáját ítélték a legjobbnak 24 országból: Argentína, Ausztrália, Azerbajdzsán, Brazília, Kanada, Kína, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Irán, Japán, Mianmar, Palesztina, Peru, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Spanyolország, Tunézia, Törökország, Ukrajna, az Egyesült Államok és Venezuela is képviselteti magát.

A World Press Photo idei kísérőkiállítása az On the Spot, amely a népszerű műsor fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli. Cseke Eszter és S. Takács András még 2009-ben, egyetemistaként kezdték forgatni ismeretterjesztő sorozatukat, amely során bejárták az egész világot, Afganisztántól az Északi-sarkkörig, az elmúlt 15 évben Afrikában, Pápuán és Amazóniában törzsekhez költöztek be, forgattak Ferenc pápával és a dalai lámával is.

Néhány a kiállításon is látható győztes fotó közül:

Eddie Jim: Küzdeni, nem elsüllyedni (egyedi kategória)

A Kioa-sziget 500 fős népességét azok alkotják, akik az 1940-es években az északra fekvő Tuvalu szigetéről az emelkedő tengerszint miatt menekültek el. Most ismét veszélybe került a halászatra és mezőgazdaságra épülő életük, mivel az egyre jobban erodálódó partvonalak miatt velük együtt több mint 600 Fidzsi-szigeteki közösség kényszerülhet áttelepülésre az elkövetkező években. A tengerszint emelkedésének és a nemzedékek közötti szeretetnek, a gondoskodás átörökítésének ábrázolása nagy hatással volt a zsűrire. A The Age/Sydney Morning Herald megbízásából készült Jim fotója. (Egyedi kategória.)

Pablo E. Piovano: Mapuche: az ősi hangok visszatérnek

A mapuche őslakosok a mai Argentína és Chile területén élnek. Őseik földjének java része gazdasági célokat szolgál, Chilében bányászati, erdészeti és vízenergiai projektek, Argentínában pedig olajbányász cégek hasznosítják. A mapuche jogvédő aktivistákat továbbra is megkülönböztetik és megbüntetik, noha az új törvények állítólag védik a mapuche nép jogait. Az őslakosok számára ez nem egyszerűen területi vita: a földjük a kulturális és spirituális identitásuk része. A környezet gazdasági célú károsítása felborítja a természet, az ősök és saját egészségük egyensúlyát. A zsűri csodálta, ahogy ez a sorozat érzékeltette az őslakosok világszemléletét a politikai és a gazdasági szereplők ellen vívott küzdelmük részeként. A munkát a Greenpeace Award, a GEO és a National Geographic Society támogatta. (Hosszú távú munkák kategória.)

Alejandro Cegarra: A két fal

Mexikó korábban szívesen fogadta a déli határához érkező menekülteket és menedékkérőket, de 2019 óta az Egyesült Államokéhoz nagyon hasonló, szigorú bevándorlási politikát folytat. A különböző amerikai kormányok bevándorlási és külpolitikája, a COVID-19 előírások, valamint a Közép- és Dél-Amerikában tapasztalható politikai és gazdasági feszültségek mind hozzájárulnak a mexikói határoknál tapasztalható folyamatos krízishez. A menekülő családok erőszakkal, korrupcióval és létbizonytalansággal szembesülnek a határ menti városokban. Alejandro Cegarra fotográfus 2017-ben menekült venezuelai otthonából Mexikóba, és saját élményeiből merített, amikor 2018-ban elkezdte dokumentálni ezeknek a rendkívül kiszolgáltatott menekültközösségeknek a helyzetét, tisztelettel és érzékenyen ábrázolva ellenállóképességüket. Cegarra fotói a New York Times és a Bloomberg számára készültek. (Hosszú távú munkák kategória.)

Jaime Rojo: A királylepke mentése

Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó lakói összefogtak, hogy megállítsák a 80%-ot meghaladó csökkenést, amely az 1990-es évek közepe óta a keleti vonuló királylepke-populációt sújtotta. Az állomány fogyatkozásának okai közé tartozik a szaporodási élőhely elvesztése, a selyemkóró (a hernyó egyedüli tápláléka) kipusztulása a hosszú vándorlási útvonal mentén, a kiterjedt nagyüzemi mezőgazdasági
tevékenység miatt, illetve újabban az éghajlatváltozás. Ez a szép és erőteljes sorozat az összefogást hirdeti a megosztottság idején, és egy megoldásra összpontosító szemléletet kínál a környezet- és a természetvédelemben. Rojo már közel 20 éve fotózza a királylepkéket. Ez a sorozata a National Geographic számára készült. (Sorozat kategória.)