A TV2 húsz év után feltámasztott valóságshowja, A Kísértés egy faék egyszerűségű, cserébe nyíltan rosszindulatú műsor: adott négy, már első blikkre sem sziklaszilárd kapcsolatban élő páros, akiket elreptetnek egy mesés, thaiföldi szigetre, szétválasztanak egymástól, majd körbevesznek egy csapat mindenre elszánt, gyönyörű és/vagy kigyúrt szinglivel, luxushelyszínekkel és végtelen alkohollal. A nagy kihívás, összegzi a műsorvezető – az első epizódban szokatlanul visszafogott Kasza Tibi –, hogy kibírja-e a kapcsolatuk a kísértés próbáját. Az éleslátó néző itt már sejtheti: erre kevés az esély. Így hát majd’ egy hónapnyi „játék” során követhetjük végig, hogy esik szét egymást elvileg szerető emberek párkapcsolata. Felemelő koncepció.
Ezzel azért valószínűleg a szereplők is tisztában vannak, adódik hát a kérdés, vajon mi vesz rá bárkit, hogy elmenjen kamerák előtt megcsalni a párját vagy végignézni annak hűtlenségét (vagy minimum azt, ahogy tíz másik férfi/nő nyomul rá).
A párok háttértörténete alapból sem túl biztató: egyikük, kissé nyakatekert logikával, egy megcsalás okozta sebet gyógyítana be itt, egy másik páros meg „se veled, se nélküled” románcát szeretné ezzel a rendhagyó módszerrel tisztába tenni (hogy vannak emberek, akik inkább egy hűtlenségre kihegyezett trash realitybe mennek el ezekkel a problémákkal, mint párterápiára, az önmagában is sokatmondó). Az egyik nő már menyasszony volt, amikor jelenlegi barátja elcsábította, de olyan pár is akad, melynek tagjai egy másik párkereső műsorban ismerkedtek össze.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1920" width="2880" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mivel maguk is szükségesnek érzik a magyarázkodást, a főszereplők olyan lehengerlő érveket sorakoztatnak fel a műsor mellett, mint hogy ingyen leány- és legénybúcsúként fogják fel a thaiföldi Ko Szamuj szigeten zajló forgatást a tervezett házasság előtt, vagy hogy így igyekeznek jobban megismerni egymást. Az első epizód amúgy is az ismerkedés jegyében telik – becsületes reality műsorhoz híven jórészt fürdőruhában. A párok találkoznak a 10–10 kísértővel; azokkal a versenyzőkkel, akiknek célja, hogy elcsábítsák valakinek a párját – ami megint csak nehezen marketingelhető ambíció.
Az egyetlen ember, aki kellemes szerepben érkezett a szigetre, Kasza Tibi: ő, láthatóan, élvezi is a helyzetet, bár – talán a nagy érzelmi viharokra készülve – a megszokottnál sokkal disztingváltabb stílusban lavírozik a drámai feszültségnek szánt, egyelőre inkább csak kellemetlen szituációk között. A többiek legfeljebb némi bulvárhírnevet remélhetnek.
A kísértők nyomban szimpatikus képet festenek magukról: fenyegetőznek („Készíthetitek a zsebkendőt, mert megérkeztem”) és azt bizonygatják, hogy a lassított felvételeken aprólékosan bemutatott, tökéletes testekben érző lelkek lapulnak. Igazi rendezői bravúr, ahogy az egyik teletetovált rosszfiú először elismeri, hogy titkos szenvedélye a költészet, majd mindjárt rímekbe is szedi bemutatkozását.
Az egyik hölgy azért behúzza a váratlant, amikor felfedi, hogy tulajdonképpen egy mélyen feminista műsorról van szó: ő ugyanis azért jött, hogy bebizonyítsa a párok nő tagjai számára, hogy ha a pasijukat ilyen könnyen el lehet csábítani, az nem érdemli meg őket.
Olyan természetes mondatok hangzanak el továbbá, mint hogy:
Minden viccen én nevetek a leghangosabban, akkor is, ha nem vicces, mert a férfiak ezt imádják. Így, hogy: hahaha!
A szekunder szégyenérzettől az egész műsor alatt nehéz szabadulni, amiben az sem segít, hogy tényleg ennyi a cselekmény: kapcsolatban élő férfiak és nők iszogatnak egy-egy medenceparton, szingli férfiakkal és nőkkel (na jó, később lesznek majd kötelező randevúk, és, ha hinni lehet a bevágásoknak, jó sok öltánc is). A TV2 nemrégi párkapcsolati reality-próbálkozásai, mint a Money or Love – Fogadj a szerelemre, ahol a pénz és a friss szerelem között kellett választani a játékosoknak vagy a Power of Love – A szerelem ereje, ahol egyszerűen a bent maradásért és a párkeresésért zajlott a verseny, úgy tudták hozni a kibontakozó kapcsolatok körüli, drámai elemeket, hogy közben a játékon is volt hangsúlyt, sőt néhol komplexebb, taktikázásnak is teret engedő szabályrendszer adta az alapot. Itt, ezzel szemben, egyszerűen emberek csalnak (majd) meg másik embereket. A Kísértés annyi pluszt visz a „játékba”, hogy egy-egy tábortüzes este alkalmával kontextusból kiragadott videóbejátszásokon megmutatja a szétválasztott pároknak, mit csinált a másik az elmúlt napokban.
Adott tehát egy valóságshow-léptékben is különösen kegyetlen alapfelállás, amelyben nyerni nem is igazán lehet és amit igyekeznek még tovább fokozni a mesterkélt beszólásokkal és manipulált felvételekkel. A szereplők, az extrém körülményeknek engedve, olyan gyorsasággal vágják sutba a taktikázást, hogy pislogni is alig van ideje a nézőnek. Jöhetnek is a mindenki számára megalázó helyzetek és könnyes összetörések a kamera előtt.
A műsor formátuma egyébként 2001-ben, Temptation Island címmel debütált az Egyesült Államokban, és rögtön erős ellenszenvet váltott ki, három évad után el is kaszálták. Ennek ellenére egy évadot nálunk is megélt, 2004-ben, akkor még az RTL-en. Hogy miért döntött úgy a TV2, hogy jó ötlet lehet most visszarángatni ezt a műsort a feledés jótékony homályából, rejtély.
Nem A Kísértés az első valóságshow, ami mások megalázó és traumatikus érzelmi helyzeteiből meg a nyílt szexualitásból csinál olcsó, szórakoztató műsort, és minden bizonnyal nem az utolsó. Az utóbbi években viszont már éppen úgy tűnt, hogy lassan a közönség is telítődött a trash-sel, és elindultunk az árnyalatnyit okosabb, komplexebb műsorok irányába.
A Kísértés részei szeptember 1-jétől, hétköznap esténként láthatók, a TV2-n.