Kiemelt beruházássá vált a Pázmány a Magyar Rádió egykori tömbjét szinte megsemmisítő kampuszfejlesztése

A határozat a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg.

Évek óta húzódik már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyed szélére, a Nemzeti Múzeum mögé tervezett kampuszfejlesztésének ügye: a Magyar Rádió két világháború közti, illetve 1945 utáni épületeinek jórészt teljes bontását hozó tervekről, azok visszhangjáról, illetve a kerület és az állam harcának epizódjairól korábban számtalan cikkben számoltunk be, miközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a munkák valóra válását legfeljebb csak lassítani lehet.

Az elmúlt hónapokban aztán előbb a bontási, majd az építési engedély is megszületett, a civil és önkormányzati ellensúlyok pedig sorra eltűntek, egy dolog azonan nem következett be: a kormány nem ruházta fel a projektet a korábban számos esetben alkalmazott kiemelt státusszal.

Egészen mostanáig, hiszen a Magyar Közlöny július 29-i számából kiderül:

a munkákat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, a beruházás pedig kiemelten közérdekűvé vált

vette észre az Octogon.

Az ügy koordinációját ellátó főispáni szerepet a kormány némiképp meglepő módon

nem Budapest Főváros Kormányhivatalának feje, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal látja el,

így minden közigazgatási hatósági ügyben az dönt majd.

A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.