A gellérthegyi sikló beruházói szerint a fővárosnak és az I. kerületnek korábban nem volt problémája a tervekkel

Július végén két cikkben is beszámoltunk a gellérthegyi sikló hosszú évek óta folyó fejlesztését gátló tényezőkről: előbb hosszan mutattuk be a Fővárosi Önkormányzat a projekttel szembeni aggályait, amik jogi úton végül új környezetvédelmi eljárás indításához vezettek, majd az érintett kerületek egyike, a Budavári Önkormányzat nyílt levelében foglalt érveket is közzétettük.

Ezekre a gondolatokra most a Gellérthegyi Sikló Kft., mint beruházó is reagált – szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról írt, hogy a cikkeinkben lévő állításokkal ellentétben a cég

az elkészült műszaki terveket minden érintett féllel, így a Fővárosi Önkormányzattal és az I. kerületi Budavári Önkormányzattal is dokumentáltan, több alkalommal egyeztette, amelynek során a felek részéről érdemi műszaki vagy környezetvédelmi kifogás nem merült fel. Ezt segítette, hogy a beruházó részletes elemzéseket és modellezéseket készített a környezeti hatások minimalizálása és a zöld területek megőrzése érdekében, a lakosság érdekeinek védelme céljából.

A reakcióban hozzátették:

a közlekedési alternatívák közül kizárólag a sikló kínál valódi műszaki megoldást arra, hogy korszerű és környezetbarát megoldásokkal teljes egészében tehermentesítse a Gellért-hegyi városnegyedet a környezetterhelő turistabuszok forgalmától. Az idegenforgalmi szezonban köztudottan naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. Ha lenne sikló, a buszok kitiltását követően a városrész túlterheltsége (a dugók, a zaj) megszűnne, és ezzel együtt a levegő minősége is jelentősen javulna. Ugyanebből az okból kifolyólag épült az elmúlt években-évtizedekben hasonló környezetben sikló – többek között – Párizsban, Barcelonában, Athénban, Nápolyban, Prágában, Grazban, Salzburgban, Zürichben, Karlovy Varyban, Zágrábban, Ljubljanában, Wiesbadenben, Fribourgban, Lyonban, Pauban, Turkuban vagy Bergenben.

A Gellérthegyi Sikló Kft. a cikkeinkkel egybehangzóan arra is felhívta a figyelmet, hogy 25 százalékát a Budapesti Közlekedési Központ tartja kézben, azaz a társaságban közvetve Budapest Főváros Önkormányzata is tulajdonos, majd elmondták: a projektcég az elmúlt tizennyolc év alatt többször is megszerzett minden szükséges engedélyt a projekt folytatásához és kivitelezéséhez.

A beruházás elindításához szükséges környezetvédelmi engedélyt az illetékes környezetvédelmi hatóság eszerint először 2009.03.09-én adta ki, amit 2013.12.03-án, illetve 2021.11.19-én újabb engedély követett. Utóbbit a Fővárosi Törvényszék Budapest Főváros Önkormányzatának kezdeményezése alapján később megsemmisítette, ezzel a döntéssel szemben a Kormányhivatal azonban felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúria előtt, ami végül hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét, majd az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására szólította fel. Az utolsó környezetvédelmi engedélyt 2024. június 5-én a Fővárosi Törvényszék eljárási hibákra történő hivatkozással ismét csak hatályon kívül helyezte, és a Környezetvédelmi Hatóságot új eljárásra szólította fel. A folyamat 2024. július 10-én vette újra kezdetét.

A Siklóval kapcsolatos fejleményekről a jövőben természetesen továbbra is beszámolunk majd.