Élőszereplős L’ecsó vagy Toy Story? – a Pixar-főnök köszöni, de nem kér ezekből

Ezen a téren tehát nem fogják követni a Disney-stratégiát.

Közismert trend, hogy a Pixar anyavállalata, a Disney, futószalagon gyártja animációs klasszikusai élőszereplős remake-jeit (A kis hableány, Pinokkió, Az oroszlánkirály… hogy csak egy párat utóbbi időből). Nem csoda, hogy időről-időre felmerül, vajon a Pixar is elkezdi-e újrahasznosítani ilyen módon saját animációs filmjeit, az utóbbi időkben például online rajongói kampány is indult azért, hogy legyen élőszereplős L’ecsó Josh O’Connorral a főszerepben. A legendás stúdió kreatív igazgatója, Pete Docter azonban elég rövid úton elhatárolódott az ötlettől, mikor arról kérdezték, terveznek-e ilyesmit:

Nem, és lehet, hogy kellemetlenségeim adódnak majd abból, hogy ezt mondom, de valahogy zavar az egész jelenség. Szeretek olyan filmeket készíteni, amelyek önmagukban eredetiek és egyediek. A remake-ek készítése személy szerint nem túl érdekes számomra

– nyilatkozta a Timesnak adott interjúban, mondta, de azért azt is hozzátette, hogy a L’ecsó élőszerpelős változata elég kemény feladat lenne, hiszen a legtöbb dolog a rajzfilmjeikben csak az animációs világ szabályrendszere miatt működik. A nehézségeket a 2009-es Fel! című rajzfilmjük példáján szemléltette:

Ha egy valódi ember besétál egy égben lebegő házba, az elméd figyelmeztet: »Álljon meg a menet. Várjunk csak. A házak nagyon nehezek. Hogyan emelik fel a lufik a házat?« De ha van egy rajzolt fickó, aki ott áll a házban, akkor azt mondod: »Oké, megvettem«. Az általunk felépített világok nem nagyon tudnak lefordítani egy filmre.

A folytatásoktól viszont egyáltalán nem zárkózik el a Pixar, épp a héten kerül mozikba az Agymanók 2 című animációs filmjük. Docter el is mondta, miért teszik ki a stúdió munkáinak ekkora részét mostanában a folytatások.

Nehéz helyzet. Mindenki azt kérdezi, »Miért nem csinálnak több eredeti dolgot?« És amikor mégis azt csinálunk, az emberek nem nézik meg, mert nem ismerősek nekik a szereplők és a világ. A folytatásoknál viszont azt gondolják: »Ó, azt már láttam. Tudom, hogy tetszik.« A folytatások ettől nagyon értékesek, ugyanakkor szinte nagyobb kihívást jelentenek, mint az eredeti filmek, mert nem tudjuk ugyanazt az ötletet újra megcsinálni. Reményeink szerint úgy tudunk építkezni a meglévő alapokra, hogy az meglepje a nézőket

– mondta Docter, aki rendezőként többek között a Szörny Rt.-t, a Fel!-t, az Agymanókat és a Lelki ismereteket jegyzi.