Az Artisjus szerzői egyesület 24. alkalommal díjazta a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tizenhárom alkotót ismert el. A díjakat hétfőn a Magyar Zene Házában adták át a korábban bejelentett irodalmi Artisjus-díjakkal együtt.
Idén is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását pedig külön szakmai bizottság készítette elő.
Az esten a következő kategóriákban osztották ki elismerést:
- Könnyűzenei alkotói életműdíj: Tabár István zeneszerző, dalszövegíró, zenei producer, háromszáz szerzemény és száznegyven klip szerzője, az Exotic zenekar egykori tagja.
- Az év könnyűzene-szerzője: Kovács Adrián, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színészmesterség-oktatója, 2023-tól a Vígszínház zenei konzulense. Tíz színházi darabot jegyez.
- Az év könnyűzenei szövegírója: Schwarz Ádám (Beton.Hofi), aki két sikeres albumon – comic sins, Playbánia – van túl, Hundred Sins-el közös Bagira című dala pedig minden idők harmadik legtöbbet játszott magyar dala a Spotify-on.
- Az év produkciója: a Stúdió 11 60 éves koncertje lett. A zenekar a Magyar Rádióban Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével 1963-ban alakult. A mai Stúdió 11 Ensemble a dzsesszben és a könnyűzenében alkot, tagjai pedig Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel
- Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést idén hárman kapták:
- Baukó Attila 2019-ben publikálta első dalait Azahriah néven. 2021-ben megnyerte az MTV EMA legjobb magyar előadója díját, 2022-ben a Sziget nagyszínpadán lépett fel, tavaly teltházas koncertet adott a Sportarénában, ősszel pedig Európában turnézott.
- Cseri Hanna, azaz cserihanna bábszínházi rendező, dalszerző és énekes, akinek debütáló albuma, a Kikötő tavaly jelent meg. Három díjat nyert a Színikritikusok díjátadóján, 2023 tavasza óta a Budapest Bábszínház zenei vezetője.
- Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló 2022-ben robbant be az underground rap színtérre Zártosztály című dalával. Azóta két nagylemezt – Megáll az idő (2023), Vagy mindent vagy semmit (2024) – jegyzett.
- Az év komolyzenei műve kategóriában szintén három alkotást díjaztak:
- Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája című művéért kapta az elismerést. Az Erkel-díjas zeneszerző a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének vezetője, alkotásai hazai és nemzetközi hangversenyeken szerepelnek.
- Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve című oratóriumát is díjazták: Dargay Marcell számos színházi kísérőzenét komponált, volt a Radnóti Miklós Színház zenei vezetője. Dinyés Dániel a Magyar Állami Operaház operastúdiójának korrepetitora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Futó Balázs dolgozott színházakban, szólistaként számos új magyar mű bemutatója fűződik nevéhez.
- Posztumusz lett az év komolyzenei műve Eötvös Péter Valuska című alkotása. Az idén márciusban elhunyt kétszeres Kossuth- és Prima Primissima-díjas zeneszerző vezényelte a világ legnagyobb zenekarait, zenekari műveit és operáit világszerte rendszeresen játsszák. Tizenhárom operájak közül csak a Valuska volt magyar nyelvű, amiben Krasznahorkai László kisregényéből szövegíró szerzőtársaival azokat a szálakat emelte ki, melyek a kisemberek kiszolgáltatottságát érzékeltetik.
- Az év junior komolyzenei alkotója: Oláh Patrik, a Bartók Világverseny döntőse. Nevéhez fűződik a zenetörténet első lovári nyelvű miséjének megkomponálása.
- Az év magyarnóta-szerzője: Ludvig József, aki negyven ilyen darabot komponált egyedül és másokkal közösen.
Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és (posztumusz) Reményi József Tamás.