Egy évtizedes várakozás után nyílhat szupermarket egy új társasházban a Vízivárosban

A március 11-én nyitó Csalogány utcai üzlet mérete ezalatt az eredeti tervek negyedére csökkent.

Az első magyar állami tanítónőképzőnek, majd 1951-től a Gyógypedagógiai Nevelőintézetnek és Főiskolának otthont adott Csalogány utca 43-at a Fővárosi Önkormányzat még 2008 decemberében adta el a Lidlnek, hogy az társasházat és jókora szupermarketet építhessen a helyén.

A 2015 óta az OTP Ingatlan Zrt-vel közösnek számító projekt (a tulajdonrész egy tízezred része visszavásárlási joggal ugyanis a bankhoz tartozó ingatlanfejlesztőhöz került) első, 2010-ben leadott terveire az illetékes kormányhivatal nem adott engedélyt a plázastop miatt. Nem csak ez volt az egyetlen akadály az első verzió szerint kétszintes, 2348+2949 négyzetméteres üzlet megvalósulásának útján, hiszen az alapterületében is

bőven túllépte volna a kerületi építési szabályzatban szereplő kétezer négyzetméteres felső korlátot.

Google Street View - A telken korábban állt épület
Google Street View
Google Street View

A 2015-ban, az OTP Ingatlan által az ügyben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott második tervekben a bolt alapterülete már csak 1960 négyzetméter volt, első próbálkozásra mégis elkaszálták azt, másodszorra azonban zöld utat adott a megvalósulás felé – annak ellenére, hogy a II. kerületi tervtanács szerint az nem illeszkedik a városképbe.

Az azóta eltelt közel öt évben azonban nem történt semmi, a Napi.hu által megkérdezett Lidl 2020 augusztusában pedig csak annyival kommentálta az ügyet, hogy

az áruház kivitelezése befejeződött, a hatósági engedélyek beszerzése folyamatban vannak, az áruház megnyitása várhatóan 2020 ősz folyamán megtörténik. Pontosabb informáckat a későbbiek során tudunk közölni.

A százhúsz férőhelyes mélygarázzsal is megtámogatott társasházba tervezett bolttal kapcsolatban március elsején változás történt:

a környéken megjelent plakátok szerint március 11-én reggel hat órakor az új Lidl végre megnyitja a kapuit.

Hajnal Építész Iroda / Urbanista – A Hajnal Építész Iroda által jegyzett, a befektető által kiírt tervpályázatra eljuttatott 2010-es látványterv szerint a boltlánc az előd bontása után még saját üzletházról álmodott.

A terület megvásárlásától számított tizenkét év elképesztően soknak számít egy hasonló projekt esetében, ennek okára pedig a Lidl sajtóosztályához eljuttatott levelünkre érkezett válaszban sem derült fény, hiszen a szükséges információkat a vállalat üzleti titokként kezeli.

Az azonban kiderült, hogy a Csalogány, illetve az Erőd utca felől is megközelíthető üzlet mérete a korábban ismertnél is kisebb, közel 1200 négyzetméteres lesz – ez azonban még mindig háromszor több a plázastop-szabályozásban foglalt négyszáz négyzetméteres limitnél, bár a törvény lehetőséget ad a környezeti, illetve fenntarthatósági tényezők figyelembe vételére, így a hatóságok egy jóval nagyobb helyiség születését is támogathatják.

ÉTDR – A 2016-os látványterv

A Csalogány43 nevet kapott, közel száz férőhelyes mélygarázst, illetve közel negyven autót elnyelni tudó földszini teremgarázst is magában foglaló házban a projekt hivatalos honlapja szerint

kilencvenkilenc, 44-143 négyzetméter közi méretű, kulcsrakész luxuslakás született, az üzlet felett nyújtózó első emeleten, illetve a második emelet egy részén pedig irodák kapnak helyet.

A jórészt két-, vagy háromszobás lakóegységekből összeállt, az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK) eltérő – erre a változásra 2020 márciusában engedélyt kapó – ház legfelső emeletén nagy tetőteraszos penthouse lakásoknak is jut hely, amit nem csak a két lépcsőházon, de a gyorsliften át is elérhetnek azok, akiknek lapult elegendő pénz a bankszámláján ahhoz, hogy beköltözhessenek a hőszivattyúknak köszönhetően megújuló energiaforrásból működő padlófűtéssel, illetve mennyezeti hűtés-fűtési rendszerrel szerelt otthonokba.

Évszázadok a föld alatt

A 2010-ben lebontott előd kertje az újkorban belső udvarként, illetve kertként szolgált, így a mélygarázs, illetve az épület alapozási munkálatai során a régészek bolygatatlan rétegeket tárhattak fel: főleg középkori szemétgödrök kerültek napvilágra, de az első, Budán felfedezett fazekasgödrök, illetve egy környékbeli lakó által 1945-ben a budavári királyi palota környékén talált, majd itt elásott kályhacsempe-darabok is boldog perceket okoztak a szakértőknek.

A területen több temetkezési hely is előkerült, ezek azonban a második világháború éveiből származtak.

Kapcsolódó
Tavaly is sorra kerültek felszínre Budapest föld alá került csodái
Aranypénz, kínai porcelán, féldrágakő gyűrűk és Árpád-kori városfalrészlet – a BTM 2016-os fővárosi ásatási eredményeit bemutató kiállításon jártunk.