Az elmúlt év legjobb magyar épületei

A többség véleményével ellentétben az építészeti kreativitás nem halt meg a szecesszió eltűnésével, sőt, a szocializmus évtizedei, illetve a rendszerváltás óta eltelt közel harminc év alatt – így idén – is sorra születtek Magyarországon a világszínvonalú épületek.

Az év végéhez közeledve most a legjobb, az elmúlt egy évben megvalósult terveket mutatjuk be.

Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő (Hatvani Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor)

A Mosoni-Duna torkolatánál született kikötő szervízállása a szokásos toronyszerű tömb helyett egy ügyes csavarral született meg: a tervező Sporaarchitects-térhálózat egyszerűen csak kilencven fokkal elfordította, így az épület emeleti része, benne a központi tárgyalóval benyúlik a partfal fölé, szokatlan látószöget biztosítva.

Onkoterápiás Intézet, Pécs (Varga Tamás DLA)

A Pécsi Tudományegyetem onkológiai épületegyüttesének új tagja az 1902-ben épült bábaképző lebontásával keletkező lejtős telken létrejött tömb első látásra talán egy zárt betontömbnek tűnik, pedig  lamellákkal sávokra osztott ablakaival sokkal inkább sugároz biztonságot, és testesíti meg „a külvilág szépségei iránti vágyakozást” – írja róla a Magyar Építész Kamara, melynek idei Év Háza versenyén a terv különdíjat kapott.

A Graphisoft Park kétezer éves kutya- és macskalábnyomokat is magában foglaló fogadóépülete (Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás)

Az Óbudai Gázgyár szomszédságában megszületett pavilonszerű, szellős, vetíthető homlokzatú épület magán hordoz minden jegyet, ami bebizonyítja, hogy egy magyar irodaház nem csak lélektelen üvegdoboz, de ötletes, jól alakítható és mindemellett még szép is lehet.

Az irodaházakkal pöttyözött terület, illetve az egykori gázgyári épületek helyén közel kétezer évvel ezelőtt az Alsó-Pannónia egykori központjának számító Aquincum polgárvárosának temetője, gazdasági épületei és fazekastelepe feküdtek, így nem meglepő módon az 1998 óta folyó építkezések során számtalan tárgyi emlék került a felszínre – így a téglagyárosok egyikének számos, száradás előtt macskák és kutyák előtt is járt munkája. Az egyedi elemek közül néhány tucattal ma az épület recepcióján találkozhatunk.

Tatabánya sci-fi álommá változott szupermarketje (Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna)

Milyen épület jut eszünkbe, ha valaki egy óriási szupermarketet emleget előttünk? Jó eséllyel egy unalmas, szürke doboz, aminél még az ügyesen a pénztár előtt elhelyezett csokiszeletek is izgalmasabbak.

Egy évvel ezelőttig ugyanez a kép élhetett a tatabányaiak fejében is, ekkor azonban megindult az ezredfordulón épült egyszerű, több átépítéssel elrontott óriás öt hónapon át tartó átépítése, melynek eredményeként a szocializmusban kialakult városkép egy teljesen abszurd, de zseniális űrhajóval lett gazdagabb.

A LAB5 szigorú határokat feszegető munkája a város ipari örökségére is kikacsint, a parkoló felől érkezők irányába dőlő főhomlokzata pedig a legötletesebb mai magyar áruházépületté teszik a belső terében is ötletes áruházat.

A parajdi lepkeház (Várday Kinga, Várday Zsolt)

Románia első lepkeháza a kerámiáiról ismert erdélyi település, Parajd szélén áll, kapuján belépve pedig dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkék százaival találkozhatunk. Sokaknak már ez is önmagában eléggé vendégcsalogató lehet, a modern építészetet helyén kezelőknek azokban újabb érvük is van arra, hogy Parajdot ne csak a szuvenírek miatt ejtsék útba: az épület ugyanis mérete ellenére pazar ötletekkel van tele: a pavilonszerű házat csodás ívei, valamint az egyszínűséget megtörő színes foltjai teszik vonzóvá.