Infravörös fotókon még földöntúlibb látványt nyújt a csernobili Zóna

A sötét ég alatt kirajzolódó fák, épületek és helyszínek még ijesztőbbé teszik az ezrek halálát okozó katasztrófa helyszínét és környezetét.
Kapcsolódó cikkek

Közel harminckét éve már, hogy 1986. április 26-án a Pripjaty és Csernobil közelében lévő atomerőműben túlhevült és felrobbant a reaktorblokkok egyike. A hatóságok igyekeztek a világ előtt eltitkolni a történteket, de a katasztrófa áldozatainak száma napról napra nőtt, a műholdak, illetve a világ nukleáris sugárzást is figyelő mérőállomásai pedig azonnal jelezték a Szovjetunióban történt események súlyosságát.

A négyezer ember halálát okozó, kétszázezer ember kitelepítésével járó esemény után a környéket lezárták, az Ukrajna és Fehéroroszország egy apró szeletét jelentő terület pedig ma is katonai őrizet alatt áll. Ez persze nem akadályozza meg azt, hogy szervezett túrák, vagy épp engedély nélkül érkező felfedezők vessék be magukat a sok helyen még mindig erős sugárzással szennyezett Zónába, meglátogatva az egykori szovjet katonai bázist, az óriási rakétafelderítő rádiólokátort, Pripjatyot, vagy épp a közel három tucat település bármelyikét.

A katasztrófa harmincadik évfordulóján egy egész aloldalt szenteltünk az eseményeknek, de később is számos alkalommal visszatértünk a témára: bemutattuk a robbanás hatása miatt még mindig sugárzó skandináv rénszarvasokat, az engedély nélküli bejárások egyikén készült fotókat, virtuálisan sétáltunk Pripjatyban, sőt, még az is kiderült, hogy a város lámpái harmincegy év után is tökéletesen működőképesek.

Mindezek után már azt hittük, hogy mindent megmutattunk, de az orosz fotós Vlagyimir Migutyin sorozata után ebben mégsem vagyunk annyira biztosak.

Migutyin ugyanis egy, a Kolari Vision által infravörös fotókat készíteni képes digitális vázzal jutott be a területre, így a tökéletesen valósághű színek helyett egészen más árnyalatokat tudott megörökíteni. A fényképezés száz éve létező, de ma is csak egy szűk réteg által alkalmazott szelete a fény más hullámhossz-tartományát – a jól megszokott 400-700 nanométerrel szemben a 700-1000 nm-es sávot – örökíti meg: az ég jóval sötétebb lesz, a növényeken dérszerű foltok jelennek meg, a színek pedig a hatvanas évek pszichedelikus rajzaira emlékeztetnek.

A fotókon a Zóna ikonikus helyszínei tűnnek fel: a pripjatyi uszoda nagy medencéje az ugrótoronnyal, az ikonikus dodzsem és óriáskerék, a sportközpont, a fák közt megbújó, omladozó paneltömbök, a Duga radarrendszer részlete, az evakuált falvak nevét tartalmazó emlékmű és a reaktor romjainak mozgatásához használt óriási polipmarkoló, de a fotók egyikén egy egykor embereket szállító trolibusz, illetve a túrára érkezőktől rendszeresen ételt kolduló barátságos róka, Simon is látható.