Ismeretlen Budapest: A város legkeskenyebb, alig nyolc lépés széles háza

A mai Erzsébet híd budai hídfőjétől néhány lépésre álló, a Dunára néző háztömb egykor a művészek által sűrűn látogatott Tabán szélét jelentette, ma viszont a hídról levezető óriási felüljáró és a nyüzsgő alsó rakpart miatt önszántából csak elég kevés ember indul errefelé sétálni, hiába a Gellérthegy közelsége.

Ma ennek a furcsa, számos építészeti stílus jegyeit mutató tömbnek a legdíszesebb épületét, a Várkert rakpart 16.-ot vesszük szemügyre.

Az 1811-ben Kastl Gottlieb sváb üveges számára id. Dankó József tervei szerint épült kétszintes ház a millenniumig állt ellen a város fejlődésének.

Ekkor lebontották, helyét pedig Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes egy leginkább a Hanza-városok, vagy épp Amszerdam épületeire emlékeztető neogótikus bérháza foglalta el.

A szatócs testvérpár, Mandl Manó és Mandl Ármin megrendelésére 1898-ben elkészült kéthomlokzatos, furcsa ház 6,2 méteres Várkert rakparti, illetve 5,5 méteres Döbrentei utcai szélességével a budai oldal legkeskenyebbje.

Az épület végignézhette az Erzsébet híd építését, sőt, nagyobb sérülés nélkül túlélte Budapest ostromát is.

Tetőtere a harmincas évek folyamán Marafkó Ferenc építőmester tervei alapján épült be, így a ház ma tíz lakást rejt.

A szamárhátíves bejárat és az ablakok kovácsoltvas díszei

Második emeleti kőerkélye felett még ma is látszik az építtető Mandlékra utaló M betű

2013 januárjában a Lásd Budapestet bloggere belülről is körbenézhetett a házban, és lefotózta az apró, lichthof méretű belső udvart, valamint a lépcsőházat is:

Itt élt gróf Leiningen-Westerburg Ármin, az aradi vértanúk egyikének fia (aki jó eséllyel apja hírnevének köszönhetően lett az Óbecse-Újvidék-Titeli Helyiérdekű Vasút Rt. alelnöke), édesanyja – az 1854-ben gróf Bethlen Józsefhez nőül ment – gróf Bethlen Józsefné, valamint Tardos Krenner Viktor (1866-1927) festőművész, a Képzőművészeti Iskola tanára (1903-1924), aki Lotz Károly és Székely Bertalan mellett tökéletesítette a tudását.

Tehetségét jórészt épületek belső tereinek fali, illetve mennyezeti freskóival bizonyította – műveivel az Országház ebédlőjében, a Pannonhalmai Főapátság millenniumi emlékmű kápolnájában, a Vígszínház mennyezetén, a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban, az egri székesegyházban, illetve a Ferenciek terén álló ferences templomban találkozhatunk.

A Döbrentei utcai oldal üzlethelyiségét a húszas években a nagybányai és szolnoki művésztelepen fejlődött Mátrai Vilmos festő (1877-193?) bérelte, aki főként szép tájakat és múlandó tabáni pillanatokat örökített meg, de a Mintarajziskola és Rajztanárképző tanáraként művészek egész sorának egyengette az útját, sőt, műtermében néha kiállításokat is szervezett.

Az épület az utcáról nézve szép állapotú, és ez jórészt a beltérről is elmondható, köszönhetően az összetartó lakóközösségnek. Reméljük, ez az állapot még sokáig fennmarad, és a hasonlóan kivételes, de rosszabb állapotú lakóházak is egyszer majd újra régi fényükben ragyognak majd.

Fotók és információk: FSZEK, Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329-6243., Lásd Budapestet, Tabán Anno, Pintér Aukciósház, Bedő Aukciósház