Puskás, a kölyök – kölyökség labdával

Ha valamiért, talán ezért is lesz szerethető egy idehaza ismeretlen műfajú könyv: a Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című, – hihetetlenül hosszú című – mesekönyv. Vagyis egy életrajzi indíttatású, de cseppet sem gyerekszájú kölyöksztori.

Mesekönyvhöz képest szép számú érdeklődő előtt mutatta be a focibizniszben is elhíresült Alexandra kiadója. Nem menti a menthetőt, az a hajó már elment, focicsapatukat el is adták, nem tudjuk a mérlegük pontos egyenlegét… De maradjunk a jelennél: a sokkal hívogatóbb Szökjünk ki focizni alcím mögül kacsinthatunk vissza a közelmúltra, s a megélhető mai pillanatra, a mesekönyv szokatlan bemutatójára.

Eljött Szepesi Gyuri bácsi, meg Puskás Éva, a legenda húga, és volt ott két Puskás-díjas is, szintén kiültették még Öcsi legendás barátja, Bozsik Cucu fiát is, Pétert, aki bár korán elvesztett papájától nem hallhatott vörösbor mellett Puskás-sztorikat, de azért bólogathatott az Alexandra ötletgazdáinak: hogy igen, létezett az a grund, ahol Öcsi és Cucu együtt kezdte a bőr – akarom mondani a rongylabda – kergetését. Vagyis ahol csóró kölyökként megmutatták a híres visszahúzós cselt a szájtátiaknak, nem messze a Kispest-pályától; amiért ugye Öcsi Bácsi Hungarikum!

A külvárosi vagány mesekönyvéről majd máskor zengedezünk, most maradjunk annyiban: az ötlet- és szöveggazda Kemény Kristóf és a grafikus Mayer Tamás megdolgozott a hírnévért. A könyv mutatós, és nem érdektelen: egyetlen hibája, nem a gyerekek nyelvén íródott családmese, (aki ilyet szeretne, olvassa el például a Majd a gyerekek! című Hárs László-regényt).

Ennek dacára tiszteletre méltó a kiadói-szerzői szándék: megmutatni valakinek a kölyökségét, ilyen idehaza még csakugyan nem volt, mint ahogy a rongylabdagyártás technológiáját se könnyű ma már megismerni. Elveszett a múltban valahol, vagy legfeljebb a romatelep táján lehet még fellelni, de az messze van a Puskás Stadiontól.

Ám aki imád játszani, az lapozzon mielőbb a könyv végére, szóval könyvtől szokatlanul, hátra! Mert legvégül játszani is enged az Öcsi-könyv, rejtvényt lehet megoldani vagy útvesztőn eligazodva betalálni a kapuba. Milyenbe? Hát focikapuba, naná!