A szovjet börtönviseltek szimbolikus tetoválásai egész életüket elmesélik

Szűz Mária a kis Jézussal – sokszor egyszerűen csak azért tetoválták fel, hogy szerencsét hozzon, de egyes esetekben a gyermekkor óta tartó börtönbüntetést, vagy épp egy bandához való hűséget is jelenthette.

A macskák cukik, gondolhatjuk. A börtönben a macskás tetoválás, vagy épp a KOT (a hímnemű macska neve oroszul) betűk azonban korántsem ezt jelentették – előbbi a mellkasra helyezve tulajdonosa ravaszságát vagy épp álnokságát jelentette, a betűk pedig arra utaltak, hogy viselője már annyira rég börtönben van, hogy már őslakosként tekintenek rá.

Lenin vagy Sztálin képe a szív, vagy más, létfontosságú szervek felett – védelem, hiszen az őrök egészen biztosan nem lőnének az aktuális vezérre, vagy annak elődjére.

Koponya, egyik szemgödrében késsel – amennyiben a kép a börtönviselt nyakán foglalt helyet, gazdája egészen biztosan bérgyilkos. Ha bárhol máshol (leginkább mellkason), akkor csak egyszerű gyilkos.

Erotikus tetoválások – a közhiedelemmel ellentétben ezt nem a nők utáni vágyakozás jeleként készítették, hanem büntetésként, amely lehetett a banda szabályainak megszegése, hatóságokkal való együttműködés, vagy épp egy elvesztett kártyaparti.

A karkötő legalább öt, börtönben lehúzott évet jelent, az ujjvégeken lévő keresztek pedig a munkatáborba, vagy épp börtönbe kerülések számát jelentik.

Nyolcágú csillagok – a kulcscsonthoz rajzolva profi bűnözőre vall, térdnél pedig az önfejűséget, a felsőbb hatalom (bandafőnök) megvetését jelenti.

Vitorlás hajó – viselője nem igazán vonzódik az átlagos munkákhoz, valószínűleg vándorló tolvaj, és valószínű, hogy megszökik.

Szemek – mellkason tapasztalt bűnözőre, a has alsó részén viszont homoszexualitásra utal

A bűnözők jó része nem azért viselte templomok képét a testén, mert annyira vallásos lett volna, egyszerűen csak azt jelölte, hogy az illető tolvaj, a hagymakupolák száma pedig azt mutatta, hányszor kapták el eddig.

Fotók: Factorialist és Tattoeve