A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található, cukorfogyasztásra buzdító központi kiadvány borítóján Zsoldos Gyula grafikáját találjuk, rajta a következő mondattal:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1024" width="719" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A harmincas években készült kiadványban olyan ételreceptek kaptak helyet, melyek rengeteg cukrot tartalmaztak, sőt, ezek nagy részét külön gyerekeknek szánták. A füzet szerint
A hátsó borítón két nő találkozását láthatjuk, mely még erősebben sulykolja, hogy mindent cukorral teletömni igenis jó a szervezetnek, és a család is nagyon boldog lesz tőle:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1024" width="725" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ma már persze tudjuk, hogy a répa- vagy nádcukor nem áldás, hanem átok, hiszen ez az egyszerű kristály felelhet a szervezet savasodásáért, a fogszuvasodásért, vitaminhiányért, de a diabéteszért, a magas vérnyomásért és a túlsúlyért is. Ugyanakkor viszont az sem biztos, hogy jó, ha ön nem szereti a cukrot, vagy épp cukor nélkül issza a kávét.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2011-es felmérése szerint az anyák 62 százaléka úgy gondolja, hogy egy kis nasi senkinek sem árt, tehát gyermekeik gyakorlatilag minden nap kapnak édességet vagy üdítőt, pedig a kicsiknek egyáltalán nincs még szükségük hozzáadott cukrot tartalmazó ételekre, sőt, az édességek energiatartalma miatt a kicsik a tápanyagokban gazdag főtt ételt sem lesznek hajlandóak a kellő mennyiségben fogyasztani.