A reformkor során többször merült fel egy pesti országház építésének gondolata, de a megvalósításra még majdnem száz évet kellett várni, hiszen a Steindl Imre tervei alapján felépült, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületének számító Országház tizenkilenc évnyi munkát követően 1904-re készült el.
A Pollack-féle terv, 1839-1840, amely leginkább a firenzei reneszánsz palotákra (mint például a csodás budapesti másolattal is rendelkező Palazzo Strozzi-ra) hasonlít
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="277" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Sulinet
Van der Nüll és August von Sicardsburg az 1844-ben kiírt első pályázatra beküldött terve
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="226" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Sulinet
Wilhelm Stier gótikus terve 1844-ből, amely a lipótvárosi Új piac terén (mai Erzsébet téren) épülhetett volna fel
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="551" width="1225" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="548" width="1200" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Wieser Ferenc a régi Füvészkertbe megálmodott épülete, 1861
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="675" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Wikimedia Commons
Otto Wagner az 1882-es tervpályázatra beérkezett, díjazott munkája. Tervezésében egyes források szerint az akkor Wagner irodájában dolgozó Kallina Mór és Bernt Dezső is részt vállalt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="392" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Wikipedia
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="607" width="1095" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Hauszmann Alajos (Patres conscripti jeligéjű) neobarokkot és neoklasszicizmust árasztó, 1882-ben készült munkája, amely nem Duna-parton álló, hanem a Nádor utca felé nyíló épületet javasol.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="496" width="973" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Ferdinand Fellnerés Hermann Helmer, Közép-Európa legnagyobb színházépítő cégének tulajdonosai nem tudtak egészen elszakadni a szakterületüktől, így talán jobb is, hogy nem a Moriamur pro rege nostro (Haljunk meg királyunkért!) címet viselő, 1881-es munkájuk kapta az első díjat.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="659" width="900" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Schickedanz Albert és Freund Vilmos Alkotmány II. jeligével beérkezett rajza
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="499" width="1074" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Gerster Kálmán ugyanerre a nagy pályázatra érkezett, Egyesült erővel néven futó munkája méretétől eltekintve elnyerte a bizottság tetszését, bár a mai Országgyűlés méretét és helyigényét tekintve bőven elég lett volna egy ekkora épületet a Duna-partra helyezni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="671" width="1100" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
A pályázaton Palóczi Antal terve volt az egyetlen, amelyben az építész nem törekedett a szimmetriára, a bírálók viszont emellett a térpazarlást és az üléstermek egymástól való túl nagy távolságát kifogásolták.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="719" width="1100" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
