Ezek a legértelmetlenebbül elpusztult műkincsek

Dinamittal feltárni egy ősi várost? Útépítéshez elbontani egy piramist? Terepralit átvezetni egy ősi városon? Ezek az opciók mind a világ legbutább döntéseinek tűnnek, mégis megtörténtek.

Akropolisz, Athén, Görögország

Fotó: Alexander Zsikov

Az Athénban állomásozó török helyőrség a város 1687-es, velenceiek által való bevétele folyamán az Akropoliszra szorult vissza, ahol tovább folytak a harcok. A törökök lebontották az addig lőporraktárként használt Niké-templomot, köveivel a védőfalat erősítették meg, a lőport pedig a Parthenónba vitték, amely majdnem tökéletes volt még a márványteteje.

Fotó: Andzsej Otrębski

Nem sokáig, ugyanis szeptember 26-án ágyúgolyó csapódott az antik korban Pallasz Athéné templomaként használt, XV. században mecsetté alakított Parthenónba, az oldalsó oszlopok jó része ledőlt, a tető súlyos sérüléseket szenvedett, a benn tartózkodó háromszáz nő és gyermek pedig odaveszett. Az ostromló sereg vezére, Francesco Morosini megpróbálta magával vinni a nyugati oromcsoport főalakjait, de a szobrok lezuhantak és darabokra törtek.

Trója felfedezése, Henrich Schliemann legjobb és egyben legrosszabb tette

Fotó: University of Texas

Az 1870-es évek során az amatőr régész, a német Heinrich Schliemann kezdte el feltárni a területet, amelyről kiderült, hogy nem is egy, hanem rögtön kilenc, az idők során egymásra épült város összesége.

Schliemann számára persze az Iliászban említett város megtalálása volt a legfontosabb, így előszeretettel használta Alfred Nobel négy évvel ezelőtt szabadalmaztatott találmányát. Igen, a dinamitot, ezzel vélhetően némi értéket is elpusztítva.

Az afganisztáni Bámiján-völgy Buddhái

Fotó: British Library

A völgy buddhista kolostorát közrefogó két, sziklafalba vájt (55, ill. 37 méter magas) Buddha-szobrot, melyek 507-ben, illetve 554-ben készültek, az iszlamistáknak köszönhetően már több, mint tíz éve eltűntek helyükről.

Fotó: Wikimedia Commons

 A Talibán Iszlám Emirátus Legfelsőbb Bírósága 2001-ben elrendelte, hogy az ország összes, iszlámot emberábrázolásával sértő szobrot pusztísák el. Így is történt, 2001. március óta már csak a szobrokat majd másfél évezredig őrző fülkék láthatóak.

Tíz, a Hatodik Dinasztia (220-589) idejéből származó sír, amelyet a nanjing-i IKEA építése miatt 2007-ben pusztítottak el.

Fotó: Gabriel White

A régészek szerint az aprólékos munkával készült, magas művészi színvonalú sírok valószínűleg a kor egy tehetős családjához tartoztak. A lótuszmintákkal díszített zöld téglákból készült síremlékek megmentése és elszállítása érdekében a város múzeumának munkatársai az építkezés felfüggesztését kérték a kivitelezőktől, de elkéstek, így a leleteket nem sikerült megmenteni.

A kínai törvények szerint ősi sírok elpusztításáért 2-20 millió forintos (50-500 ezer jüan) bírság szabható ki.

A Mudzsahedin Ifjúsági Mozgalom, ismertebb nevén az al-Shabaab (“a srácok”) felkelői által elpusztított szomáliai sírok és épületek

Az első, Dél-Amerikába áthelyezett, Chilén és Argentinán keresztül futó Dakar-rali során az Atacama-sivatagban megrongált négy lelőhely és geoglifák

Fotó: Chile_Satelital

A négy lelőhely egyike egy frissen felfedezett vadászó-gyűjtögető tábor volt, amelynek legalább a felét legyalulták a versenyzők. A megsemmisült nyílhegyek, kőkések, kerámia és kagylódarabok, emberi csontok és kőtárgyak a 16. századi gyarmatosítást megelőző évezredek során gyűltek össze a hosszú idő óta lakott területen.

A perui Nazca-vonalakhoz hasonló Alto Yape geoglifák (nem ritkán több száz méteres motívumok, amelyek csak nagy magasságból láthatóak) és a szél által formált tizennyolcezer éves dűnék egy része is örökre eltűnt vagy súlyosan megrongálódott a nézők terepjárói miatt.

Az egyiptomi El Hibeh romvárosa

El Hibeh-ben már több, mint száz éve folytatnak ásatásokat, a Berkeley Egyetem néhány régésze pedig 2001 óta dolgozik a területen, de amit három évnyi szünet (2009-2012) után találtak a területen, az minden régész rémálma volt.

Fotó: Save El Hibeh

Az arab tavasz részeként 2011-ben elindult nílusi forradalom során a sírrablók több ezer kisebb-nagyobb gödörrel gazdagították a helyszínt, falakat bontottak le, múmiákat szedtek szét, gyolcsaikat és darabjaikat pedig szétdobálták. Szerencsére az azóta eltelt három év során sikerült elég sok, az egykori városból ellopott leletet visszaszerezni, de lehetetlen megjósolni, mennyi érték kallódhat még az illegális műkincspiacon, vagy jól elrejtve a tehetős, hivatalos utakat megkerülni szerető magángyűjtők gyűjteményeiben.

A 11.-14. század közt épült aleppói nagymecset és Aleppo óvárosának jó része, Szíria

Fotó: Wikimedia Commons

A 2003-ban felújított minaret és mecset nem sokáig tündökölt régi fényében: egy 2012-es összecsapásban komoly sérüléseket szenvedett, és hiába ígérte meg az elnök, hogy 2013 végéig rendbehozza a sérüléseket, erre már nem kerülhetett sor, hiszen a lázadók és a szíriai hadsereg közt többször is gazdát cserélt, a harcok pedig továbbra is a közelben folytak.

Fotó: Wikimedia Commons

A minaret 2013 áprilisa óta nem áll, egyes források szerint a szír Al-Kaidának nevezett al-Nuszra robbantotta fel belülről, mások szerint a szír hadsereg egy tankja gyengítette meg, és dőlt össze.

Belize egyik legnagyobb, maja korból származó, 30 méter magas piramisa, amely elegendő zúzott kő híján éppen jól jött egy közeli útépítéshez két évvel ezelőtt

Assur-bán-apli domborművekkel díszített Délnyugati Palotája, Moszul (korábban Ninive), Nimrud Irak

Fotó: Wikimedia Commons

Az Iszlám Állam 2015 márciusában egy bulldózerrel gyalulta le a várost, a kaput őrző lamasszu arcát ütvefúróval tüntette el, sőt, a moszuli múzeum néhány értékes műtárgyát is elpusztította.

A sivatag mátkájaként emlegetett Palmüra, Szíria

Fotó: Wikimedia Commons

Az Iszlám Állam 2015. májusában foglalta el a várost, majd aknákkal telepítette be a környékét, és a nagy szobrok elpusztításával megkezdte a lassú rombolást, melynek csúcsa Bélsámen és Bél istenek templomainak néhány héttel ezelőtti lerombolása volt.

Fotó. Wikimedia Commons

A város elfoglalásakor túszúl ejtették Kaled Asszadot, a város nyolcvanhárom éves főrégészét, aki ötven éven át küzdött a város megvédéséért. Augusztus 19-én lefejezték, mivel nem árulta el az Iszlám Állam elől elrejtett tárgyak helyét. Szeptember 4-én elpusztult a város három, közel kétezer éves toronysírja is, és a pusztítás valószínűleg még nem ért véget.

Fotó: Wikimedia Commons