A Mozart egykori házában berendezett múzeum Antonio Salierit jó humorú, tehetséges, nagylelkű embernek állítja be, aki dicsérte és nagyra tartotta diákjait, köztük Ludwig van Beethovent és Franz Schubertet.
A kiállítás kurátorai szerint az a gond, hogy túl sokan gondolják Salierit olyan ördögi elmének, ahogyan Peter Shaffer darabja ábrázolta, amelynek nyomán Forman filmje készült.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="366" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
“Egyszerűen más megvilágításba akarjuk helyezni a közönség számára, és megmutatni a valódi Salierit, eltávolodva a roppant erős fikciós imázstól” – mondta csütörtökön Gerhard Vitek, a múzeum igazgatója.
Salieri 1750-ben született Észak-Olaszországban, és 15 évesen került Bécsbe. Tehetsége miatt a császári udvar egyik kedvence lett. Operát és más színpadi műveket írt, hazafias kompozíciókat és egyházi zenét is szerzett, emellett tanított.
A családi levelezésből kitűnik, hogy csak Mozart apja, Leopold tekintette fenyegetésnek Salierit fia karrierje szempontjából. Egyetlen kivételtől eltekintve Mozart csak pozitív dolgokat írt Salieriről. Egyszer jött ki a sodrából, de az is nevetséges volt – mesélte Otto Biba zenetörténész, kurátor a kiállítás sajtóbemutatóján. Hozzáfűzte: Mozart apja nemcsak Salierit szidta, hanem másokat is, akikről azt gondolta, hogy fia útjába állhatnak.
Az is beszédes bizonyíték Salieri ártatlanságára, hogy Mozart felesége, Constanze a férje halálának évében született fiát éppen Salierihez küldte tanulni. “Szerintem ez megdönt minden spekulációt. Egyetlen anya sem neveltetné a fiát férje állítólagos megmérgezőjével. Ez egy nagyon erős tanúságtétel” – hangsúlyozta Ingrid Fuchs, aki szintén közreműködött a kiállítás megrendezésében.