A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Különlegességgel készülnek híres tisztasági törvényük, a Reinheitsgebot megszületésének 500. évfordulójára a német sörfőzők, amelyek a világ szellemi kulturális örökségévé akarják nyilváníttatni a szabályozást.
A Német Sörfőzők Szövetsége az illetékes német hatóságnál és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél (UNESCO) is jelezte, hogy szeretné a szellemi kulturális örökségek közé soroltatni a törvényt.
Az 1516-ból származó szabályozás értelmében a sörkészítéshez kizárólag vizet, árpamalátát, komlót és élesztőt szabad használni. Németország mintegy 1300 sörfőzdével és 500 sörmárkával büszkélkedhet.
Németország idén csatlakozott a szellemi kulturális örökség védelméről szóló, 2003-ban elfogadott UNESCO-egyezményhez. A csatlakozási folyamatot Németországban az hátráltatta, hogy a tartományokat is be kellett vonni az eljárásba.
Az egyezmény révén védetté válhatnak különleges népszokások, fesztiválok, technikák és még a gasztronómiai hagyományok is.
A szellemi kulturális világörökség listáján szerepel már egyebek között a busójárás, a matyó hímzés és a solymászat. De része lett a listának az itáliai hegedűkészítés és a mediterrán konyha is.
De hogy is kell sört főzni?
Ma már az igazán menő arcok nem a borokat lötybölik akvárium nagyságú poharakban, hogy aztán torokban elcsendesülő avarakkordokról vagy szájpadláson markáns csokoládés bársonyízről értekezzenek, hanem egy lehetőleg minél eldugodtabb, mondjuk kelet-borsodi zsákfalu utolsó családi házában, összesen 45 darabos kiszerelésben készült házi sörökkel művelnek hasonló dolgokat. A kézműves sörök (és mondjuk a kézműves hamburgerek) ugyanolyan divattá váltak, mint az animgifek vagy a hipszterfrizura.
De hogy is készül a sör? Ezen a kis animáción minden különösebb nyelvtudás nélkül, könnyedén végigvehetjük a sör főzésének fázisait, és még élelmiszermérnöknek sem kell lennünk hozzá.