A Nihon Hidankjo japán szervezet kapta a 2024-es Nobel-békedíjat – jelentette be a norvég Nobel-bizottság pénteken. ítéli oda. Az indoklás szerint az 1944-es hirosimai és nagaszaki atombomba-támadások túlélőinek, más néven hibakusáknak alulról szerveződő mozgalma a nukleáris fegyverektől mentes világ elérése érdekében tett erőfeszítéseivel érdemelte ki a díjat és azért, mert tanúvallomásokkal tudja alátámasztani, hogy miért nem szabad soha többé atomfegyvereket használni.
A bizottság szerint a hibakusák személyes történeteik megosztásával, oktatási kampányok indításával és a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyeire való figyelmeztetésekkel döntő szerepet játszottak a nukleáris fegyverek elleni globális ellenállás kialakulásában és tapasztalataik megosztása segít érzékeltetni az e fegyverek által okozott elképzelhetetlen szenvedést.
Hozzátették, hogy ugyan a Nobel-bizottság elismeri azt a pozitív tényt, hogy közel 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez a tabu az utóbbi időszakban veszélybe került. A két japán városra ledobott atombombák hozzávetőlegesen 120 ezer ember halálát okozták.
Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet
mondta könnyek közt Mimaki Tosijuki, a Nihon Hidankjo társelnöke pénteken Tokióban. Mint mondta meglepődve látta, hogy mozgalmát azért jutalmazták, mert a túlélők tanúvallomásai bizonyítják, hogy soha többé nem szabad atomfegyvert használni.
„Szeretném látni, hogy a nukleáris fegyverek eltűnnek a Föld színéről” fogalmazott.
Azt mondták, hogy a nukleáris fegyvereknek köszönhetően béke honol majd az egész világon, de az atomfegyvereket terroristák is használhatják. Ha például Oroszország beveti őket Ukrajna ellen, Izrael pedig Gáza ellen, a folyamat nem áll meg. A politikai vezetőknek tisztában kell lenniük ezzel
hangsúlyozta.
Mimaki párhuzamot vont a mai és a múltbeli konfliktusok káros következményei között, mondván: a gázai helyzet olyan, mint 80 évvel ezelőtti Japán, amelyet a második világháború végén a bombák pusztítottak el.
Az atomtámadások túlélői évtizedek óta követelik a nukleáris fegyverek betiltását. Négy éve még számuk mintegy 136 700 volt.
Tagjaink átlagéletkora 85 év körül van. Remélem, hogy a következő nemzedék és általában a lakosság továbbra is részt vesz a békeaktivizmusban, az atomfegyverek nélküli békéért
hangoztatta Mimaki.
Hirosima polgármestere, Macui Kazumi azt mondta, hogy a hibakusák rohamosan öregszenek, és egyre kevesebben vannak, azok, akik képesek tanúságot tenni az atombombák birtoklásának haszontalanságáról, abszolút gonoszságáról.
Ezzel egy időben Isiba Sigeru japán kormányfő rendkívüli jelentőségűnek minősítette, hogy a Nobel-békedíjat annak a szervezetnek ítélték oda, amely hosszú évek óta dolgozik az atomfegyverek felszámolásáért.
2023-ban Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivista kapta a Nobel-békedíjat, de az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett a díjjal azt a több százezer embert is elismerték, akik az azt megelőző évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek.
A Nobel Intézet korábbi tájékoztatása szerint idén a január 31-i határidőig összesen 286 jelölés érkezetett a díjra, ebből 197 egy-egy személy volt, 89 pedig valamilyen szervezet volt.
A díjra érvényes jelölést adhatnak be szuverén országok államfői, valamint parlamentjeinek és kormányainak tagjai, a Nemzetközi Bíróság és a hágai Állandó Választottbíróság, illetve a Nemzetközi Jogi Intézet, a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és a Szabadságért Nemzetközi Tanácsának tagjai. Ugyancsak jelölhetnek a történelem, a társadalomtudományok, a jog, a filozófia, a teológia és a vallás területén dolgozó egyetemi professzorok, valamint egyetemek és kutatóintézetek vezetői, korábbi Nobel-békedíjasok, Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezetek igazgatósági tagjai, és a norvég Nobel-bizottság jelenlegi és korábbi tagjai és tanácsadói.