Amerikánó: „És akkor mi van?”

A 24.hu és a Partizán együttműködésében készül az amerikai elnökválasztással foglalkozó Amerikánó: a podcast a Partizánon hallható, a 24.hu-n pedig hetente felváltva közölnek írásokat a műsor szereplői, azaz Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István. Ezen a héten Feledy Botond pillant be a kulisszák – és a jelöltek háta – mögé.

Donald Trump egyedül üldögélt a Fehér Ház egyik termében. Magára hagyták tanácsadói, miután nem tudták meggyőzni arról, hogy a Kapitóliumra betört tömeget próbálja meg visszafogni. Trump a Fox News csatornát nézte egész nap, és közben twitterezett.

Az aznapra összehívott tüntetésről korábbi tanácsadója, Steve Bannon, aki azóta letöltendő börtönbüntetést kapott, a megelőző napon – 2021. január 5-én – azt mondta a podcastjában, hogy a pokol kapui nyílnak meg másnap. Ez meglehetősen pontos leírásnak bizonyult.

A Kapitólium ostroma egyedülálló a modern amerikai történelemben. A tömegtüntetésből egy erőszakos mag kivált, majd átmászott az épületet körbevevő kerítéseken, és betört a szövetségi törvényhozás termeibe.

Ez nem akármilyen napon történt.

Mike Pence alelnök és az alsóház képviselői ezekben az órákban voltak hivatottak, hogy szavazataikkal megerősítsék a 2020 novemberében zajlott elnökválasztás végeredményét, vagyis jóváhagyják az elektori szavazatok érvényességét. Ahogy emlékszünk, pont ezt kérdőjelezte meg Trump és mozgalma, vitatva a választás érvényességét.

Csakhogy 2020 novemberétől kezdve még saját igazságügyminisztere sem találta súlyos választási csalás nyomát. Később számos hűséges embere komoly kártérítéseket fizetett például a választási gépeket megvádoló állítások miatt. Ekkor mégis égtek a vonalak a Fehér Házban, záporoztak a hívások azokba a hintaállamokba, amelyektől Trump azt kérte: „találjanak még pár szavazatot számára.”

Ebben a hangulatban fűtötte fel magát a tömeg, és kapta a megerősítést a még hivatalban lévő elnöktől, hiszen az akkori elektori döntés megerősítéséhez képest csak 14 nappal később, január 20-án történik a hatalom átadása.

A magányosan üldögélő Trump annyit írt ki a Twitterren, hogy Pence-nek „nem volt bátorsága” kiállni mellette, tehát meghamisítani a választási eredményt. És valóban, Pence, a republikánusok egy kisebb része és a demokraták együtt megszavazták az elektori döntés érvényességét, mivel ez pusztán formaságnak számít már.

Amikor Trump tweetjeit olvasta az épületbe betört tömeg, csak tovább forrósodott a hangulat: elkezdték keresni Pence-t, hogy megfizessen vélt bűnéért. Ez kiderült Trump tanácsadói számára is, akik jelezték az elnöknek, hogy alelnökére épp vadásznak az épületben. Annyit mondott a tanúvallomások szerint: „so what” – és akkor mi van. Úgy tűnik tehát a körülményekből,

hogy tudatosan életveszélyes helyzetbe sodorta.

Mindezt onnan tudjuk, hogy egy Jack Smith nevű különleges ügyész kapta azt a hálátlan feladatot, hogy vádat emeljen Donald Trump ellen, amiért lázadást szított. A vádirat régen megszületett, ám újra kellett írni, mert a Trump által kinevezett bírák miatt republikánus oldalra billentett Legfelsőbb Bíróság nemrég egy olyan döntést hozott, amely messzemenőleg kiterjesztette az elnöki immunitást.

Az új, 165 oldalas vádirat azonban így sem veszített a súlyából. Az ügyben eljáró bíró a dokumentum nagy részét nyilvánossá tette. Trump szerint ez beavatkozás a választásba. A demokraták szerint Trump maga a halálos fenyegetés a fékek és egyensúlyok rendszerére.

147 republikánus nemmel szavazott 2021. január 6-án. Azóta is a republikánus szavazók többsége (más felmérések szerint kétharmada) nem fogadja el a legutóbbi választást legitim voksolásnak. Trump már most előre fűti a hangulatot azzal kapcsolatban, hogy vajon a demokraták „migránsai” illegális módon szavaznak-e.

Amikor az alelnökjelölti vitán Tim Walz megkérdezte JD Vance-et, hogyha újra előállna egy hasonló jelenet, akkor kész-e az esküjének megfelelően akár a regnáló elnökkel szemben is döntést hozni, ahogy azt Mike Pence tette, és a demokráciát választani a Trumphoz való hűség helyett – Vance kétszer is kitérő választ adott.

Erről az alelnöki vitáról beszélgettünk az Amerikánó negyedik adásában, amelyet itt találtok:

Érdekes olvasmányok ehhez kapcsolódóan: