Miért pont most engedték haza a világ legnagyobb kiszivárogtatóját?

16 évesen, Melbourne-ben talált rá a hackelésre, és ebben a tevékenységben hamar az országa egyik legjobbjává vált. Jelenleg 53 éves, és a napokban felszállt Londonban egy magángépre, hogy az Egyesült Államok apró, Ausztráliához közeli csendes-óceáni szigetén tett kitérővel – ahol bűnösnek vallotta magát nemzetbiztonsági dokumentumok illegális megszerzése és terjesztése miatt – visszaérkezzen szülőhazájába. Egy sok-sok éven át tartó jogi huzavonának lett vége a vádalkuval, ami számos – nemzetbiztonsági, sajtószabadsággal kapcsolatos, politikai és diplomáciai – kérdést vet fel. Julian Assange a vádalku értelmében bűnösnek vallotta magát, ezért öt év börtönre ítélték, ezt viszont az amerikai hatóságok szerint is letöltötte a nagy-britanniai előzetes letartóztatásban – így nem kell tovább harcolnia az amerikai kiadatás ellen.

Történelem

Assange 2006-ban hozta létre többedmagával a WikiLeakst, hogy támogassa a visszaélések bejelentőit, és segítse az olyan információk napvilágra kerülését, melyeket elsősorban a kormányzatok és a nagyvállalatok igyekeznek elhallgatni. A sajtóval közreműködésben több, komoly horderejű ügyet is feltártak, egyebek mellett:

• a kenyai, bírósági tárgyalás nélküli kivégzésekről,
• a másként gondolkodó kínaiak elnyomásáról,
• az amerikai és perui lehetséges korrupciós esetekről,
• valamint a „titkos bibliájuk” közlésével a szcientológusok belső életéről.

Assange pimasz stílusával a sikerek hatására egyre híresebb lett, és a világot bevándorolva terjesztette a „digitális Robin Hood” szerep nagyszerűségét, továbbá új embereket keresett segítőknek a munkához.

2009-ben a ma Chelsea Manningként ismert amerikai katonai hírszerző – aki hozzáfért titkosított adatokhoz is – nagy mennyiségben kezdett adatokat feltölteni a WikiLeaksre.

Manning feltöltései elképesztő mennyiségű és minőségű információt tartalmaztak. Akadt köztük

• videófelvétel az amerikai hadsereg egy helikopteres támadásáról Bagdadban, amelyben civilek haltak meg, köztük a Reuters egyik fotósa,
• az afganisztáni és az iraki háború eseménynaplói,
• több mint 250 ezer titkosított diplomáciai feljegyzés az amerikai nagykövetségekről világszerte,
• több száz akta a guantánamói fogvatartottak elleni titkosszolgálati vádakról.

A WikiLeaks egy évre rá, 2010-ben több nagy sajtóorgánummal összefogva elkezdte publikálni a feltöltött információkat. Eleinte a legtöbben úgy gondolták, Assange-nak számos befolyásos forrása lehet az amerikai kormányban, ám aztán a hatóságok letartóztatták Manninget, mint az adatszivárogtatás legfőbb forrását.

Az Egyesült Államoknak nemcsak az volt kellemetlen, hogy fontos titkok szivárogtak ki, hanem az is, hogy a nyilvánosságra került információk megrendítették az Amerika erkölcsi felsőbbrendűségébe vetett hitet, sőt a dokumentumok kiszivárogtatása a nyugati hatalmakkal szembeni egyre erősödő bizalmatlanságnak is a táptalaja lett.

Eleinte a Barack Obama vezette amerikai kormány nem tudta eldönteni, vádat emeljenek-e Assange ellen, nem akartak ugyanis a sajtószabadság elleni precedenst teremteni. Svédország azonban elfogatóparancsot adott ki az ausztrál hacker ellen, igaz, egy másik ügy, szexuális zaklatás gyanúja miatt. Assange következetesen tagadta a svéd vádakat, szerinte az USA ezen a módon próbálta őt levadászni. A törvénnyel egyébként már korábban is meggyűlt a baja: 1994-ben börtönnel fenyegették, miután társaival feltörték a Telekom Australia szervereit. Assange egy ideig a vadonban bujkált, végül azonban büntetés nélkül megúszta az ügyet.

Az ekkor Nagy-Britanniában élő Assange elbukta a fellebbezését a svéd elfogatóparancs ellen, és attól tartva, hogy kiadják az Egyesült Államoknak – megszegve az óvadéki előírásokat –, 2012-ben magát futárnak álcázva besétált az ecuadori nagykövetségre, ahol politikai menedékkérelmet kért és kapott.

A következő hét évet a nagykövetségen töltötte, mert Ecuador kérését megtagadva a brit kormány nem engedte, hogy Quitóba repítsék.

• 2013-ban a hadbíróság – noha a legsúlyosabb, akár halálbüntetéssel is fenyegetett vádpont volt az ellenség segítése – az árulás vádja alól felmentette Manninget, ugyanakkor 35 év börtönre ítélte a kiszivárogtatások miatt. A tárgyalás után Manning transzneműként coming outol, felvette a Chelsea nevet. Ugyanebben az évben Assange ügyvédi segítséget küldött az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) dokumentumait kiszivárogtató, Moszkvában rekedt Edward Snowdennek.
• 2015-ben összejött Assange az emberi joggal foglalkozó ügyvéddel, Sara González Devanttal, aki 2012 óta volt a jogi csapatának tagja.
• 2016-ban a Hillary Clinton és Donald Trump között zajló elnöki kampányban a WikiLeaks a demokraták levelezését kezdte el publikálni, amit az orosz titkosszolgálat szerzett meg. Clinton elveszítette a választást, ám azt nem tudni, ebben mekkora szerepet játszott a 20 ezer email nyilvánossá tétele.
• A következő évben előbb Obama kegyelemben részesítette Manninget, majd már Trump ideje alatt a WikiLeaks a CIA megfigyelési és hacker eszközeiről kezdett el publikálni, amit egy korábbi CIA alkalmazott szivárogtatott ki. 2017-ben Assange ecuadori állampolgárságot kapott, a brit hatóságok azonban elutasították, hogy diplomata státuszt is kapjon, amivel elhagyhatta volna a nagykövetség épületét anélkül, hogy utána letartóztatnák.
• Decemberben, a Manning-ügy miatt titokban vádat emelt az USA igazságügyi minisztériuma Assange ellen, hogyha a nagykövetséget Londonban elhagyná, azonnal a kiadatását kérvényezhessék. A következő évben aztán kiszivárgott a vádemelés ténye.
• 2019-ben a svéd ügyészség elengedte a vádakat Assange ellen, Ecuador, amelynek ekkorra már kényelmetlenné vált az Assange-ügy, visszavonta a menedékjogát, és engedélyezte a brit rendőrségnek, hogy belépjen a nagykövetség területére, ahol le is tartóztatták az ausztrál hackert az óvadékszabályok megszegése miatt. Azonnal 50 heti börtönre ítélték.

Az azóta eltelt időt Assange a szigorúan őrzött Belmarsh börtönben töltötte, egyszemélyes magáncellájában 232 könyve volt a társa, és csak napi egy órát sétálhatott a börtönudvaron – számolt be a napjairól a Nation.

Az Egyesült Államok végül két vádpont alapján kérte Assange kiadatását.

• Az egyik, hogy állítólag segíteni próbált Manningnek, és arra biztatott hackereket, hogy amerikai titkokat lopjanak és küldjenek a WikiLeaksnek.
• A másik, hogy megsértette a hírszerzési törvényt azzal, hogy titkosított információkat kért és tett közzé. Ez utóbbi súlyos hatással lehet a sajtószabadságra, mert az ilyen jellegű újságírói tevékenységek a bűncselekménnyé minősítése veszélyes precedenst teremthet – érveltek később a WikiLeaksszel korábban együttműködő sajtóorgánumok. Assange tagadta a vádakat, szerinte csak a munkáját végezte.

A kiadatási kérelmet egy brit bíró elutasította, mert úgy ítélte meg: Assange öngyilkosságot kísérelne meg, ha amerikai börtönbe kerülne. Ezt egy olyan pszichiátriai szakvéleményre alapozta, amely szerint az ausztrál hacker súlyosan depressziós és hallucinációktól szenved. Joe Biden elnöki ciklusa alatt az amerikai hatóságok tovább harcoltak a hacker kiadatásáért, ennek részeként megígérték a briteknek, hogy nem egy szigorúan őrzött börtönben tartják majd fogva Assange-t, és az ítéletet később a szülőhazájában, Ausztráliában töltheti le. E biztosítékok alapján a brit bíróság végül elrendelte a férfi kiadatását, ez azonban mostanáig elhúzódott a fellebbezések miatt.

Pont

Az utóbbi két–három évben izgalmas fejlemény nem történt – egymást követték a fellebbezések a kiadatása mellett és ellen –, persze azon túl, hogy 2022-ben a börtönben összeházasodott Devanttal, akitől közben két gyereke is született,

• egyikőjüknek a megosztó környezetvédelmi aktivista-színésznő, Tracy Somerset, Beaufort hercegnéje,
• a másiknak az énekes M. I. A. a keresztanyja.

Júliusban lett volna a következő bírósági meghallgatás, ám erre már nem került sor, mivel Assange vádalkut kötött az Egyesült Államokkal. A több mint egy évtizedes ügy így meglehetősen hirtelen ért véget, igaz, áprilisban Bidennek már volt egy megjegyzése, miszerint fontolóra veszik Ausztrália kérelmét, hogy szüntessék meg az Assange elleni büntetőeljárást.

Az egyezség részletei nem ismertek, így az sem, miért épp most tettek pontot az ügy végére. Mindössze annyit tudni, hogy Assange bűnösnek vallotta magát a hírszerzési törvény megsértésének vádpontjában, ami miatt öt év börtönre ítélték, de ezt már letöltötte az ecuadori nagykövetségi letartóztatását követő években.

Assange kikötése volt, hogy ne az Egyesült Államok szárazföldjén legyen a bírósági tárgyalása, hanem Saipanban az USA Északi-Mariana-szigetek külbirtokának fővárosában, ami nincs messze a hazájától. Visszafogottan válaszolt a bíró kérdéseire, újságírónak nevezte magát, aki különböző forrásokból tájékozódik, és szerinte a hírszerzési törvény és az amerikai alkotmány a sajtó szabadságát tartalmazó első kiegészítése ellentmond egymásnak, hozzátette ugyanakkor, hogy a körülmények ismeretében nehéz lenne megnyerni egy ilyen ügyet.

Az ítélethozatal után Canberrába repült, ahol egyrészt hősként üdvözölték, másrészt azonnal 520 ezer dolláros (192 millió forintos) mínuszba került, ennyit kell ugyanis kifizetnie az ausztrál kormánynak a neki biztosított repülőgépért. Azt reméli, hogy adományokból ki tudja majd fizetni ezt az összeget. Az ausztrál kormány segítsége nem merült ki ennyiben, a szabadon bocsátása mellett aktívan lobbizott 2022-es megválasztása után Anthony Albanese miniszterelnök, aki canberrai hazatéréséig soha nem találkozott a hackerrel (mellette Kevin Rudd, Ausztrália egyesült államokbeli nagykövete is segített, elkísérte Saipanba a hackert).

Julian köszönetet mondott neki és az egész csapatnak, és azt mondta a miniszterelnöknek, hogy megmentette az életét. Nem hiszem, hogy ez túlzás lett volna

– nyilatkozta újságíróknak Jennifer Robinson ausztrál emberi jogi ügyvéd, aki szerint ez egy „történelmi nap”. „Remélem, az a tény, hogy ma sikerült kiszabadítanunk Julian Assange-t – a számos ellentmondás és a világ egyik leghatalmasabb kormánya ellenében –, reményt ad a világszerte bebörtönzött újságíróknak és kiadóknak.” Hozzátette: a hosszú börtönévek nyomot hagytak Assange-ban.

Jövő

Hogy mi lesz ezek után, hogy mihez kezd Assange a szabadságával, amit 12 év után nyert vissza, egyelőre nem tudni. Annyit tudni, hogy az egészsége eléggé megromlott az utóbbi években, meghízott, depressziós rohamok kínozzák, egy kisebb sztrókon is átesett. Állapota miatt idén két tárgyalását is el kellett napolni. És bár úgy volt, hogy nyilatkozik majd a médiának, erre eddig még nem került sor.

Julian azt szeretné, hogy őszintén köszönjem meg mindenkinek. Itt akart lenni, de meg kell érteniük, hogy min ment keresztül. Idő kell neki. Fel kell épülnie. Kérem önöket, adjanak teret, hagyják a magánéletünket, hogy megtalálhassuk a helyünket, hagyják, hogy a családunk ismét egy család lehessen, mielőtt megszólalna egy általa választott időpontban

– közölte a felesége.

Snowden egykori ügyvédje, Ben Wizner szerint az a tény, hogy Assange-nak bűnösnek kellett vallania magát, rossz hír a sajtószabadságra nézve.

Ma először nyilvánították ezt a tevékenységet bűnös összeesküvésnek, ez pedig meg fogja nehezíteni az újságírók munkáját.

Főleg, hogy ezt a szólásszabadság és a demokrácia egyik fellegvára „kényszerítette” ki – tette hozzá a Spiegel.

Beate Streicher, a németországi Amnesty International szakembere szerint Assange a jövőben anélkül oszthat majd meg információkat, hogy üldöztetéstől kellene tartania. Családtagjai és ügyvédei is kinyilvánították, hogy Assange továbbra is a számára fontos ügyek szószólója marad, így például a szólásszabadságé.

Hozzátartozik a tényekhez az is, hogy a WikiLeaks és Assange is elismerte: sokszor fontosabb volt nekik az információk nyilvánosságra hozatala, minthogy azzal számoljanak, milyen negatív hatásai lehetnek vele, kiknek okozhatnak kárt a tevékenységükkel.

Pedig ezzel is számolni kell. A WikiLeaks által kirakott iratok szaúdiakat nyilvánítottak vélhetően melegnek, afgánokat tálibellenesnek, egy fehérorosz demokráciapárti vezető pedig úgy véli, a WikiLeaks-dokumentumok miatt került rács mögé, vagyis

Assange tettei néha éppen olyan érdekeket szolgáltak, amelyek ellen harcolni próbált.

Ebből a nézőpontból felróják neki a 2016-os elnökválasztásban játszott szerepét, pontosabban az együttműködését az oroszokkal, miközben a WikiLeaks a Kreml ellenében szinte egyáltalán nem szivárogtatott ki információkat. De nem tisztázhatta az ügyét a svéd bíróságon az Assange-t megvádoló két nő sem – emlékeztet az Intrigue hírlevele. Noha Assange újságírónak vallja magát, hosszú ideje alapvető normákat hagy figyelmen kívül, így nagy kérdés, hogyha folytatja a tevékenységét, ezekre a jövőben nagyobb figyelmet fordít-e.