Orbán épp most próbálja meg elfoglalni Európát

Gyorsabban leszünk nagy képviselőcsalád, mint bárki gondolná. Komoly meglepetéseket fogunk okozni

– mondta Orbán Viktor hétfőn az új politikai platformjáról. A Patriots for Europe nevű formáció célja, hogy pártcsaláddá váljon az Európai Parlamentben, sőt a kormányfő reményei szerint a patrióták hamarosan a harmadik, majd a második legnagyobb erő lehetnek.

Ettől jelenleg még messze vagyunk. A PfE megalapítását vasárnap jelentette be Bécsben Orbán Andrej Babis volt cseh miniszterelnök és Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt elnöke oldalán. Babis ANO nevű pártja korábban a liberális pártcsalád, a Renew tagja volt, képviselői az előző ciklusban a Momentummal ültek egy frakcióban. Kickl FPÖ-je pedig az Identitás és Demokrácia (ID) nevű populista és radikális jobboldali frakció tagja volt. A kezdeményezéshez azóta csatlakozott a Chega nevű portugál elitellenes párt is.

Az EP szabályai szerint hét tagállamból kell legalább 23 képviselőnek összejönnie a pártcsalád alapításához. A képviselők száma már megvan, mivel a Fidesz és a KDNP közösen 11 képviselőt küld Brüsszelbe, az ANO hetet, az FPÖ hatot, a Chega pedig kettőt. De szükség van még képviselőkre három további tagországból. Ebből az egyik a közeljövőben meg is lehet. Az olasz Liga már a bejelentésekor üdvözölte a kezdeményezést, Orbán pedig arra célzott az interjú alatt, hogy Matteo Salviniék hamarosan bejelenthetik a csatlakozást. A Liga egyébként nem szerepelt különösebben jól az EP-választáson (9 százalékos eredménnyel az ötödik helyen végzett), de Olaszország méretének köszönhetően így is nyolc képviselőt delegálhat az EP-be, ez azonban 21-gyel kevesebb, mint az előző ciklusban.

Szó van még arról, hogy Janes Jansa szlovén exkormányfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök pártja is csatlakozhat Orbánék pártcsaládjához, bár egyelőre mindkettő valószínűtlen. Fico csak arra adott felhatalmazást a pártjának, hogy a szocialistákkal tárgyaljon, mely frakciónak eddig is tagja volt a Smer, még ha felfüggesztették is a tagságát. Jansa SDS-e pedig a legnagyobb pártcsaládban, az Európai Néppártban ül. Az ott elérhető forrásokhoz, kapcsolatokhoz, információkhoz való hozzáférést és befolyást nehéz máshol pótolni, így a Néppártot elhagyni semmiképpen sem tűnik könnyű döntésnek, de ennek a lehetőségét mégsem szabad kizárni.

Ahhoz, hogy több párt közös frakciót alakítson, kell még egy közös nyilatkozat, amelyben leírják, hogy hasonló politikai irányvonalak alapján működnek. Ezt Orbánék meg is tették vasárnap Bécsben, ráadásul úgy, hogy ahhoz a jelenlegi EP politikai törésvonalain túl is csatlakozni lehessen.

A miniszterelnök nagy álma az Európai Néppárttal való szakítás óta az, hogy egyesítse az EP jobbszárnyát. Két nagy pártcsalád volt eddig a Néppárttól jobbra, az atlantista, szabadpiacpárti, oroszellenes Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és a populista, gazdaságilag baloldalibb, oroszbarát szélsőjobb pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia. Eddig alapvetően az Oroszországgal kapcsolatos politikájuk különbözősége akadályozta meg, hogy összefogjanak.

Orbánék viszont kevésbé beszélnek Oroszországról, és sokkal inkább arról, hogy szerintük az emberek az EP-választáson a változásra szavaztak, nemet mondtak az EU mostani vezetésére és a zöld átalakításra. Az, hogy alapvetően a jobboldal szerepelt sikeresebben a választáson, igaz, de ebbe beletartozik az EU kvázi kormánykoalícióját vezető Néppárt is (ők egyébként a zöld átállást nem ellenzik), mely ismét a legsikeresebb pártcsalád lett.

Az EP alakuló ülése július 8-án lesz, a pártcsaládok pedig július 4-éig jelentkezhetnek be, hogy részt vegyenek az EP vezetői posztjainak elosztásában.

Orbánéknak ideális esetben eddig kellene összeszedniük a megfelelő számú tagállamból érkező képviselőt. Ha a Liga tényleg csatlakozik, ez nem lesz nehéz, hiszen számos olyan kis párt jutott be az EP-be, mely még nem talált pártcsaládot. Lehetőség van például a szélsőjobboldali lengyel Konföderáció vagy a szlovák Köztársaság behúzására, és máris meglenne a frakció.

Orbán fő célja az utóbbi időben az ECR-frakcióhoz való csatlakozás volt, az Európa Tanácsban, amely nem EU-s intézmény, a Fidesz már egy frakcióban ül a konzervatívokkal, és a szavazási irányukat is összeegyeztették. Az ECR sokkal vállalhatóbb pártcsalád, mint az ID lett volna, több miniszterelnökkel, és Orbán legszorosabb európai szövetségeseivel, mint a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) és Giorgia Meloni Olasz testvérei. Ők viszont nemet mondtak Orbánnak. Meloni alapvetően a centrum felé tekint, Olaszország eladósodottsága miatt és kormánya stabilitása érdekében centristább politikát szeretne vinni a kontinens politikai harcaiban. Ennek az elvárásnak Orbán nem felel meg. Ráadásul az ECR-ben ott ül sok olyan kis párt is, amelyek korábban elzárkóztak a magyar kormánypárt közeledésétől.

Az így kialakult kényszerhelyzetből viszont a legjobbat próbálja kihozni a Fidesz.

Orbán a pártcsaláddal látványosan a nagyobb halakra céloz. Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését és a volt lengyel kormánypártot, a PiS-t szeretné behúzni.

Utóbbi nem valószínű, hogy sikerül, a PiS ugyanis épp a Fideszhez való csatlakozással fenyegetőzve harcolta ki magának azt, hogy jobb vezetői posztokat kapjon Meloni pártjával szemben az ECR-ben. Le Pen csatlakozására viszont van esély, nem véletlen, hogy Orbán a zászlóbontást egy nappal a francia nemzetgyűlési választás második fordulója utánra tűzte ki.

Az, hogy Orbán Viktor kedden elutazott Kijevbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni a miniszterelnök bevallása szerint is ennek a politikának a része. Azokat szeretné pacifikálni vele, akik egyedül az Ukrajna-politikája miatt nem hajlandók összefogni a Fidesszel, vagy akik előre tartanak a magyar soros elnökség elfogultságától. Így egyetlen látogatással három legyet is lecsaphat Orbán, hiszen Kijevben arról a 11 pontról is megállapodhatnak, amelyet a magyar kormány hozott fel problémaként Ukrajna csatlakozásának megkezdése előtt. Ebben a többi között a magyar kisebbség jogainak rendezése is szerepel, aminek kapcsán Kijev bármit hajlandó lehet megadni a magyar vezetésnek, hogy az ne hátráltassa a háborús erőfeszítéseiket és az uniós csatlakozásukat.

A Patriots for Europe viszont csak látszólag EP-frakció, a valódi célja nem az Európai Parlament lehet. Korábban írtunk arról, hogy miért nem lehet elfoglalni Brüsszelt az EP-választáson, mivel az EU legfontosabb szerve nem az EP, hanem az Európai Tanács, ahol a miniszterelnökök ülnek – Orbán pedig erre a testületre céloz.

Orbán Viktor eleve bent ül ebben a tanácsban, a két alapító párt, az FPÖ és az ANO pedig megnyerte az EP-választást a hazájában, és esélyes a kormányalakításra. Ausztriában még az idén, Csehországban jövőre tartanak választást. A Liga jelenleg is tagja az olasz kormánykoalíciónak, Le Penéknek pedig Jordan Bardella révén esélyük van a miniszterelnöki poszt megszerzésére, majd később az államfői posztra is. A szlovén SDS szintén vezeti a közvélemény-kutatásokat (választás 2026-ban várható), Fico és a Smer pedig már kormányon van.

Orbán Viktor a mostani pártcsaládépítéssel kockáztat, de ha bejön a húzása, akkor akár a szocialistáknál is nagyobb lehet a pártcsaládja az EU legfontosabb intézményében, az Európai Tanácsban.

Ehhez persze az kell, hogy ezek a pártok valóban csatlakozzanak a PfE-hez, majd megnyerjék a választást odahaza. Ebben az esetben Orbán a pártcsalád szellemi atyjaként komoly befolyást szerezne Európában. Ha viszont nem sikerül, akkor a Fidesz csak a negyedik legnagyobb jobboldali pártcsaládban ül majd az EP-ben, ahol a jobboldal töredezettebb lesz, mint valaha.