Oroszország az új offenzívával szétfeszítené a kimerült ukrán hadsereget, kritikus szakaszhoz érkezett a háború

Hónapok óta számítani lehetett arra, hogy Oroszország a nyáron újabb offenzívát fog indítani Ukrajnában: az agresszor csapatai végül Harkivtól, az ország második legnagyobb – és régóta egyik legintenzívebben bombázott – városától északkeletre lépték át a közös nemzetközi határt május 10-én. Moszkva ezzel új irányban nyitotta meg az összesen 1000 kilométernél hosszabb orosz-ukrán frontvonalat, miután az orosz szárazföldi hadműveletek hosszú ideje elsősorban a front keleti szakaszára, a Donbász régióra koncentrálódtak. A harkivi támadással kritikus időszak kezdődhetett a háborúban, az oroszok ugyanis a következő hetekben, hónapokban megpróbálják szétfeszíteni a kimerült honvédő hadsereg erőit a frontvonal távoli pontjain.

Veszélyben Harkiv?

Az oroszok a május eleji meglepetésszerű betörést követően megvetették a lábukat egy szűk sávban Harkiv megye határ menti részén, és habár az ukránok a kezdeti gyors területfoglalások után lelassították őket, a támadás harmadik hete folyamatos ebben az irányban. A kiélezett harcok egyfelől Vovcsanszk, egy nagyrészt a földdel egyenlővé tett, egykoron 17 ezer lelket számláló kisváros utcáin és környékén, valamint Lipci, egy, a megyeközponttól mintegy 25 kilométerre lévő falunál zajlanak.

A támadók osztagai, és az azokat kísérő heves tüzérségi tűz, illetve bombázások pusztítása elől mára feltehetően jóval több, mint 14 ezer lakos menekült el eddig a régióból, az ukrán rendőrség szerint több tucat helyit ejtettek túszul, hogy emberi pajzsként használják őket. „Te is láttad, hogy minden lángol. Minden éjjel ez van” – mondta Olekszandr, egy ukrán parancsnok a CNN haditudósítójának egy föld alatti bunkerben Lipcinél, miközben az egyik drónjukhoz kapcsolt kijelzőt nézte.

Az International Study of War (ISW) amerikai kutatóintézet jelentése szerint az orosz hadsereg közvetlen célja, hogy

• hátrébb tolja az ukránokat a megyében a nemzetközi határtól egy pufferzóna kialakítása érdekében – az ukrán tüzérség eddig ugyanis saját területről tudott közvetlenül csapásokat mérni a határ túloldalán fekvő orosz Belgorod régióra;
• a rövidebb hatótávolságú, úgynevezett csőtüzérségi fegyverekkel is elérhető közelségbe kerüljenek Harkivhoz – ha sikerülne bevenniük Lipcit, valószínűsíthetően ezekkel is lőtávolságba kerülnének a város szélső területei.

A jelentések szerint az oroszok nagyjából 30 ezer fős csapatösszevonást hajtottak végre az ukrán Harkiv és Szumi megyékkel szomszédos Belgorodban, a napokban pedig ismét elkezdtek erőket összpontosítani az orosz oldal nyugati részén – arról azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékben. Ezzel feltehetően az a céljuk, hogy még több ukrán katonát és erőforrást vonzanak és kössenek le a térségben, illetve hogy előkészítsenek további támadó műveleteket, amelyekkel kiterjeszthetik az ellenőrzést a határ menti területen – írta az ISW.

Annak ellenére, hogy az offenzívát megelőző hetekben katonai források nyilvánosan is figyelmeztettek a csapatösszevonásokra, az ukránok nem vették észre időben, hogy mikor indul a támadás, az első napokban emiatt több határ menti településre szinte ellenállás nélkül sétáltak be az oroszok. Federico Borsari washingtoni biztonságpolitikai szakértő arról beszélt a Kyiv Independentnek, hogy Ukrajna tavasszal próbálta siettetni az erődítést, ám ezzel legalább hat hónappal le voltak maradva, ha olyan védelmet akartak volna összehozni, amilyet az oroszok 2023 nyarára kiépítettek a megszállt területeken. Az agresszor egységei pedig felderítették, hogy Harkivban kevésbé sűrű az erődítés más régiókhoz képest; habár a védelem megerősítése az egész front mentén problémát jelent az ukrán oldalon.

Az offenzíva kezdete után felvetődtek félelmek, hogy az oroszok ostrom alá vehetik Harkivot, de a határon összevont csapatok ereje messze nem elegendő ehhez – mondta Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa a 24.hu-nak. Az agresszornak korábban sokkal kisebb településeket is csak ehhez képest többszörös létszámú csapatokkal sikerült elfoglalnia – folytatta –, ilyen volt tavaly Bahmut véres ostroma, majd februárban a szintén hatalmas veszteségek árán megszerzett Avgyijivka is.

Kapcsolódó

Az orosz túlerő ugyan rettenetes áldozatok árán, de ismét felőrölte az ukrán védelmet – mit mond el Avgyijivka eleste a háborúról?

Jelenleg az oroszoknál a túlerő, de nem fog örökké az agresszornak állni a zászló, ha az ukránok kitartanak, véli a szakértő.

A Kyiv Independentnek nyilatkozó szakértők szerint az oroszoknak azonban nincs is szükségük rá, hogy ostrom alá vegyék Harkivot, feltehetően egyelőre nem is céljuk az egykoron másfél, jelenleg egymillió feletti lakosú város megszerzése. Ugyanis ha csapataik elég közel tudnak kerülni a városhoz, melynek eddig is az egyik legtöbb kárt okozták a háború alatt, úgy tovább fokozhatják a csapásokat: ezzel a lakosokat elűzve belső menekülthullámot indíthatnak el, tönkretehetik az ipart, infrastruktúrát, valamint a katonai létesítményeket, lényegében kiiktatva a második legnagyobb várost az ország vérkeringéséből. Egyúttal minél közelebb jutnak Harkivhoz, annál kevésbé lesz kiszámítható, mikor indíthatnak ténylegesen támadást a város ellen, ami által a védelméhez még több erő átcsoportosítása szükségeltetne az ukránok részéről.

Szétfeszítő stratégia

Ahogy Jójárt elmondta, Moszkva stratégiája jelenleg mindenekelőtt arra épül, hogy a meggyengült ukrán hadsereg erőforrásait megosszák és lekössék a frontvonal távoli szakaszain, a frontnyitás(ok) révén pedig tovább feszíthetik a tartalékokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég nyilatkozott arról, hogy lehetséges, a harkivi offenzíva csak az első hullám az újabb támadások sorában. Kirilo Budanov, a kijevi katonai hírszerzés feje pedig arról beszélt, hogy az oroszok hasonló módon megindulhatnak a szomszédos Szumi megye ellen is – ennek pedig egyre nagyobb a valószínűsége.

A BBC által ismertetett elemzések szerint az agresszor nyári offenzívájának legfontosabb célkitűzése nem Harkivhoz kapcsolódik, hanem a fő támadási irányban, a front keleti szakaszán az előrenyomulás megerősítése a cél, ahol több mint egy éve a legnagyobb erőket fordítják a szárazföldi műveletekre, és ha lassan is, de sorra érnek el területi sikereket. A Kreml számítása pedig, úgy látszik, eredményekhez vezet, ugyanis Ukrajna a jelentős nyomás alatt lévő Donyeck és Zaporizzsja megyékből is kénytelen volt áthelyezni egységeket, hogy megerősítsék Harkiv védelmét.

Oroszország három hónappal Avgyijivka, és egy évvel Bahmut elfoglalása után egyre közelebb ér a következő stratégiai jelentőséggel rendelkező kisvároshoz a keleti frontszakaszon, és a magaslaton fekvő Csasziv Jar is középtávon a támadók kezére kerülhet. Jack Watling, a brit Royal United Services Institute szakértője szerint az orosz hadsereg el akarja vágni az ukrán utánpótlási vonalakat a Donyeck-medencében, amivel északra és délre egyaránt megnyílnának útvonalak a további területek elfoglalásához. (Moszkvának a teljes körű invázió 2022 februári elindítása óta deklarált célja a Donyeck és Luhanszk megyékből álló Donbász régió teljes elfoglalása.)

Az agresszor szintén keleti irányban, Zaporizzsja megyében is aktívan próbálja felszámolni a tavalyi ukrán ellentámadás eredményeit, és Délen, Herszon irányában és a Dnyeper folyó mentén is több ponton rajtaütéseket hajtanak végre, hogy lekössék az ukrán erőket a frontnak ezen a részén is.